Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Farmakokinetika

2010.06.05

Farmakokinetika
Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata.
Meghatározható: a gyógyszer adagja
a gyógyszerhatás erőssége
a hatás időtartama
az adagolás rendje
Dosis efficans: terápiás dózis D.E.
Dosis efficans minima: minimális hatékony dózis: D.E.M.
Dosis tolerata maxima: maximális tűrt adag: D.T.M .
Dosis toxica minima: legkisebb toxikus adag: D.Tox. M .
Dosis letalis: halálos adag: D.L.
D.E.5O: az az adag, amely 50 % - os hatást okoz.
D.L.50: az az adag, amely a kísérleti állatok felét megöli.
Terápiás index: terápiás dózis osztva a letális dózissal.
Hatásszélesség: legnagyobb tűrt adag minusz a legkisebb hatékony adag
Telitő adag: az optimális gyógyszerhatás eléréséhez szükséges adag.
Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten
tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!
Gyógyszerhatás feltételei:
A gyógyszer hatása a farmakológiai receptor közvetítésével jön létre.
Az elfoglalt receptorok száma a gyógyszer adag függvénye /hatékony
koncentráció/. A kiváltott hatás nagysága egyenesen arányos az elfoglalt
receptorok számával.
A hatás intenzitásának jellemzése: Affinitás
Specifikus aktivitás
Affinitás: a farmakon molekula és a receptor között működő vonzási erő.
Egyenlő azzal a farmakon koncentrációval, amivel a receptorok 50 %- a
telíthető.
Specifikus aktivitás: a farmakon hatékonyságát jelenti. Szám szerinti értéke egyenlő a
farmakon által kiváltott hatás osztva a receptoron kiváltható
maximális hatással.
S.A. = Ph hatása
R. max. hatás
Liberalizáció Abszorbció
Terápiás vérszint
Elimináció
D.E.
D.T.M.
D.Tox.M.
D.L.
cc
D.E.M
.
Abszorbciós félidö: az az idő, ami alatt a bevitt gyógyszer mennyiségének a fele
felszívódik.
T1/2 = O,693/ka
Eliminációs félidő = biológiai felezési idő
T1/2 = O,693/ke
Az az idő, amely alatt a gyógyszer plazmakoncentrációja a felére
csökken. Hosszú biológiai felezési idő esetén telítő + fenntartó
kezelést kell alkalmazni.
Kumuláció: a gyógyszer bevitele meghaladja az eliminációt: a gyógyszer felhalmozódik
a szervezetben, így toxikus tüneteket produkál.
Gyógyszerek kölcsönhatásai
Két vagy több gyógyszer együttadása esetén egymás hatását:
nem befolyásolják
egymás hatását fokozzák: synergizmus
egymás hatását gátolják: antagonizmus
Synergizmus: additiv
potenciáló
Antagonizmus: kémia
funkcionális
specifikus: kompetitiv
nem kompetitiv
alloszterikus
Additív synergizmus:
Két vagy több azonos hatású és támadáspontú szer hatása matematikailag
összegződik.
Terápiás cél: mellékhatások csökkentése: fájdalomcsillapító kombinációk.
Potenciáló synergizmus:
Két vagy több gyógyszer együttadása esetén az eredő hatás nagyobb, mint a külön
– külön mutatott hatásaik matematikai összege. A támadáspontok nem azonosak.
Alkohol + gyógyszer, narkózisban a gáznarkotikum + I.V. altató.
Kémiai antagonizmus:
Kémiai tulajdonságaik alapján gátolják egymás hatását.
Gyomorsósav + nátriumbikarbonát
Nehézfém mérgezés + EDTA
Funkcionális antagonizmus:
Ellentétes fiziológiai hatással rendelkező két agonista között jön létre.
Ach. + Noradrenalin
Kompetitív antagonizmus:
Az agonista és az antagonista a receptor azonos pontján támad, egyik a másikat
leszorítja a kötődés helyéről. Annak a szernek a hatása dominál, amelyiknek
nagyobb az affinitása a receptorhoz, illetve nagyobb a koncentrációja.
Nem kompetitiv antagonismus:
Az antagonista elfoglalja az agonista elől a receptorokat, emiatt csökken az
agonista gyógyszer hatása.
Cholinesterase enzim tartós bénítása.
Allosterikus antagonizmus:
Az antagonista megvá1toztatja az agonista receprtorának térszerkezetét, ami az
aktív centrum affinitásának csökkenését eredményezi.
Gyógyszerallergia
A gyógyszer ismételt bevitelét követő, a gyógyszer eredeti hatásától intenzitásában és
kvalitásában ( minőségében) eltérő, gyakran fatális kimenetelű reakció. Antigén: az
allergiát kiváltó anyag, mely a szervezetben ellenanyag: antitest termelését váltja ki.
Lehet:
Teljes értékű antigén: fehérjék
Fél-antigén: „haptén” csak fehérjéhez kapcsolódva vállnak teljes értékű antigénné.
Allergia csoportosítása:
Korai, azonnali tipusú allergia: Anaphylaxiás reakció (parenterális bevitel)
Késői típusú allergia: A gyógyszer bevitelét követően órák esetleg napok múlva
jelentkezik.
Agglutinációs típusú allergia: A vér alakos elemeinek agglutinácíójával, esetleg ezt
követő cytolysisével jár.
Tünetei: bőrtünetek (urticaria), oedema, viszketés.
Gégeoedema: azonnali életveszély.
Terápia: Antihisztaminok adása
Gyulladáscsökkentő hatású glucocorticoidok adása
Adrenalin s.c. adása.
Idiosynchrasia: A gyógyszer első bevitelét követő genetikusan determinált, abnormális
válaszreakció
Hozzászokási jeleneségek
Tolerancia: a szervezet hozzászokása az adott gyógyszerhez.
Tolerancia fokozódás: az adott gyógyszernek azonos intenzitású hatása csak egyre
nagyobb adagok bevitelével biztosítható.
Rezisztencia: olyan mértékű tolerancia fokozódás, ahol a szer hatása teljesen megszűnik.
Dependencia: gyógyszerfüggőség
Az az állapot, amikor a szervezet ellenállhatatlan vágyat érez az adott szer
megszerzésére, mert számára a fizikai és a psychés státus csak így
biztosítható.
Lehet:
psychikai dependencia
fizikai dependencia
A szer elhagyása esetén megvonási tünetek lépnek föl.
Morfinisták: Methadon - Depridol kezelése (Methadon klinikák)
Neurotranszmisszió, igarületátvitel
Synapsis: az ingerület átvitelének a helye: értjük alatta azokat a kapcsolódási helyeket, ahol az
idegelemek egymással, illetve a végrehajtó elemekkel kapcsolódnak
Ideg-ideg kapcsolat: axo-somaticus kapcsolat: ideg-idegsejt kapcsolat
axo-deatriticus kapcsolat: ideg-dentrit kapcsolat
axo-axonális kapcsolat: ideg-axon (neurit) kapcsolat
Synapsis részei: 1 praesynaptikus membrán
2 synaptikus vesiculák: ingerületátvivő anyagok raktára
3 synaptikus rés
4 postsynaptikus membrán
5 postsynaptikus membrán receptorok
Ingerület átvitel: Elektromos úton
Kémiai úton
Extracelluláris tér: Na+, Ca++, CI -, HCO3-,
=================
====================
Intracelluláris tér: K +, Mg++, H+, P04 - - -, fehérje,
Az idegsejt membrán két oldalán az ionok egyenlőtlen ioneloszlást mutatnak. Ezt az
ioneloszlást a membrán pumparendszerei tartják fenn aktív transzport útján. Emiatt a
membrán két oldala között feszültség különbség jön létre.
Ez a nyugalmi potenciál: membrán potenciál. Értéke – 90. mV
Depolaizíció: Az inger hatására gyors Na+ beáramlás történik a sejtbe.
A sejt belseje pozitívvá válik.
Repolarizáció: K+ ion áramlik a sejtből az extrcelluláris térbe.
Cl- ion áramlik a sejt belsejébe: a sejt belseje újra negativvá válik.
Refrakter szakasz: nem ingerelhető szakasz, helyreáll az eredeti ioneloszlás.
Akciós potenciál: Ha a depolarizáció eléri az ingerküszöb értéket, akkor akciós potenciál jön
létre, az ingerület tovaterjed az idegsejten.
Az ingerületátvitel lépései
A praesynaptikus roston futó ingerület hatására a synaptikus vesiculákból
felszabadul a mediátor anyag.
„Egy adott idegsejt csak egyféle ingerületátvivő anyagot szintetizál, és bocsájt
ki" Dale torvény.
Az ingerületátvivő anyag a postsynaptikus membrán receptorhoz kapcsolódik:
depolarizálja a membránt. Ha a depolarizáció eléri a küszöbpotenciál értékét, akciós
potenciált vált ki a postsynaptikus roston: ez az Excitátoros Post Synaptikus
Potenciál - EPSP.
Ha az ingerületátvivő anyag a postsynaptikus membránt nem depolarizálja, hanem a
nyugalmi potenciált tovább növeli, (hyperpolarizálja): Inhibítoros (gátló) Post
Synaptikus Potenciál jön létre: IPSP.
A sejt belsejébe CI- ion áramlik. Nem jön létre akciós potenciál, az ingerület nem
terjed tovább.
A neurotranszmitter anyag kritériumai:
• Jelenléte a synapsisban közvetlenül, vagy közvetve igazolható legyen.
• Mennyisége az idergingerlés során megnő.
• Szintéziséhez és lebontásához szükséges enzimek jelen vannak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.