Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kommunikáció jegyzet

2009.12.21

Kommunkáció

Bevezetés:

A másik ember észlelése, megértése, viselkedésének előrejelzése (előfeltétele, és nem maga az interakció) a társas interakciós folyamatok első lépése. Az emberek közötti interakció az üzenetek szabályozott cseréjéből (vagyis a kommunikációból áll).

Kommunikáció:

Definíció

Üzenetek szabályozott cseréje, egyik féltől a másikig.

 

Adó csatorna Vevő

 

 

 

Kód

 

A kommunikáció sajátosságait az egyes elemek sajátosságai szabják meg. A csatorna meghatározza az információ mennyiségét, és a kommunikáció minőségét. Az adó és a vevő viszonya határozza meg a csatorna és a kód milyenségét.

A kommunikáció összetevói:

1O% verbális (tárgyszintű)

  • Célirányos, általában tárgyszintű közlést tartalmaz. Kizárólag szóbeli, információk átadására használjuk.

  • Kell hozzá:

  • adó – intelligenciája meghatározza az üzenet minőségét, befolyásolja a választott kommunikációs stratégiát

  • vevő

  • kód

  • közös szociális tudás – az üzenetnek egy adott, jól meghatározott távú környezetben van értelme. Pl.: 2 védőnő, 2 kisiskolás, 2 boltos mondataik a kívülállók számára nem mindig követhetőek

  • Kétirányú, dinamikus folyamat:

  • üzenet küldése üzenet fogadása

  • partner figyelemmel követése partner figyelése

  • Emberi kommunikáció:

  • Alapja, az emberi nyelv, mely képes:

  • közvetlenül jelen nem lévő dolgokra utalni

  • új jelentések alkotására

  • véges számú szavakból, szimbólumokból végtelen számú üzenetet létrehozni

  • szavink és gondolataink felhalmozására, közzétételére, és továbbadására

  • AZ EMBERI NYELV AZ EGYETLEN, MELY EZEKET AZ ALAPTULAJDONSÁGOKAT EGYSZERRE VISELI!

  • Az emberi nyelv kapocs a külső és a belső világ között. Rendszeresen használjuk a gondolkodásban és a világ megjelenítésében.

  • Nyelvi relativitás – elmélet:

  1. A belső beszéd és a külső beszéd függ egymástól, a kulturális különbségek meghatározzák a nyelvhasználatot.

    A kultúra meghatározza a megismerési folyamatokat és a gondolkodást a használt nyelven keresztül. (Angol – Török)

  2. Egy adott kultúrán belül különböző csoportok nyelvhasználata. (Munkás – Nemes)

  • A munkásosztály kevés szóval, konkrét korlátozott kóddal kommunikál (hátrány az iskolában, a középosztálybeli tanárral szemben, bezárja a gyereket).

  • A középosztály elaborált, nagy aktív szókinccsel és kidolgozott, absztrakt nyelvvel bír.

  • A szókincsbeli eltérések befolyásolják, hogy milyen finoman tudjuk osztályozni, kategorizálni a környező világ jelenségeit. Pl.: eszkimók – hó, japánok – személyes névmások

  • Példák a más nyelv – más kultúra – más gondolkodás kapcsolategységre:

  • Orwell: 1984 című könyvében leír egy új nyelvet, ez az újbeszél. Az utópisztikus történet szerint a totalitárius társadalom uralkodó rétege kifejezetten azzal a céllal fjleszti ki ezt a nyelvet, hogy manipulálja az emberek gondolatait, valamint azt a képességüket, hogy az őket körülvevő valóságot megértsék és leírják. A rendszer számára veszélyes szavakat kiküszöbölik az újbeszél nyelvből, és ezzel megnehezítik, hogy az emberek ilyesmikre gondoljanak:

  • demokrácia

  • szabadság ha nincs a szó, akkor nem, vagy csak ne-

  • emberi jogok hezen tudsz rá gondolni

  • Japánban nem illik negatív érzéseket kifejezni, sem verbálisan, sem gesztusokban, sem mimikában. Egy kísérletben japán és ausztrál emberek arckifejezéseit kellett felismerni. A japánoknál a negatív érzelmek, arckifejezések felismerése gátolt.

  • Társadalmi csoportok nyelve:

  • Az interakcióba kerülő emberek sajátos nyelvi kódokat fejlesztenek ki.

  • Oka: az egymáshoz egyre közelebb kerülő emberek egyre jobban kezdenek a közös tudásra építeni, és egy bizonyos gazdaságosság valósul meg a kommunikációban. Minél közelebb kapcsolat van az adó és a vevő között, annál specifikusabb a nyelvhasználat.

  • Egy csoportban csaknem szükségszerűen mindig kialakul egy csoportszleng. Alapja a közös ismeretek kihasználása. Oka: a kommunikáció gazdaságossága, a csoport szociális identitásának megteremtése vagy erősítése (aki használja belül van, aki nem kívül reked).

  • Állati kommunikáció:

  • testtartás

  • tánc

  • szag

  • hang

  • szín

  • feromon

  • elektromos jel

90% non verbális (viszonyszintű)

  • Az emberi kapcsolatokban forgalmazott nem verbális kódok összessége.

  • Véletlenszerű, kifejező kommunikáció. A kapcsolat által hordozott érzelmek, minősítések kifejezésére alkalmas.

  • Ide tartoznak:

  • Zárt nyelvek – pl. legyezőnyelv. Nem tökéletes, nem verbális jelek.

  • Kultúrális szignálok – Jelekből áll. Megtanuljuk, hogy az egyes dolgoknak mi a jelentése. Pl.: himnusz, zászló, címer, népviselet

  • Ol – faktorikus jelek– a legősibb, a legöregebb nem verbális kommmunikáció. Pl.: szaglás, ízlelés, hőérzékelés, tapintás, kémiai ingerek

  • Részei:

  1. Metanyelv (5 %) - azok a szavak, amelyek mögé nézünk

  • Nehezen talált ide? - Hogy tudott ennyit késni?

  • Remélem szereti a kína konyhát. - Eszi, nem eszi, kínait fog kapni.

  • Ennek a szállodának pont olyan a színvonala, mint 10 évvel ezelőtt. - A szálloda színvonala 10 év alatt semmit nem javult.

  1. Paralingvisztikai üzenetek (45 %)

    Amit mondunk – szóbeli üzenet

    Ahogyan mondjuk – paralingvisztikai üzenet

  • Paralingvisztikai jelzések (szorosan kapcsolódnak a kimondott szavakhoz):

  • beszéd sebessége

  • hangmagasság

  • ritmus

  • hangerő

  • beszédtempó

  • Vokális jelzések (tartós személyiségvonásainkra utalnak, nem állnak kapcsolatban a szóbeli üzenettel):

  • akcentus

  • személyes hangtónus

  • személyes hangerő

  • személyes hangminőség

  • Hangadások, melyek önmagukban is képesek üzenetet kommunikálni:

  • sírás

  • ásítás

  • nevetés

  • fütty

  • csend

  1. Non verbális jelek (50 %)

  • szemkontaktus

  • Nagy jelentősége van a kommunikációban. A szemünk adja le a legtöbb jelet. Minden kultúrában jelen van a szemkontaktus tartásának jelentősége, csak más mennyiségben és minőségben. Az adott kultúra szocializálja, hogy mikor és hová nézel. Bizonyos kultúrákban nem tudnak úgy beszélni, ha nem néznek a másikra. Nehezítiheti a szemkontaktust a napszemüveg, a szem hibája, vagy ha direkt nem néznek a szemünkbe (gyerek, ha hazudik).

  • mimika

  • Az érzelmek kommunikálásában van szerepe.

  • gesztusok

  • A kézhez kötődik, nagyon erős kulturális meghatározottsága van, és erősen kötődik a jelhez. Egy adott jelzés nem mindenhol fejezi ki ugyanazt, de vannak egyetemesek is.

  • testtartás

  • Perifériás jelzések, melyeket kézzel és lábbal teszünk. Nehez szabályozható akarattal.

  • távolságszabályozás

  • Körkörös rendszerű zónák:

  • intim (0 – 10 cm) – család, férj, gyerek

  • személyes (10 – 30 cm) – barátok, család, partyn ismerősökkel

  • társalgási (30 – 50 cm) – egy partyn, akiket nem ismerek

  • köz (100 cm – több méterig) – előadás tartásakor

  • A nem verbális jelzések funkciói:

  • társas helyzet kezelése (érdeklődés növekvése vagy csökkenése, interakció elkezdése, befejezése, fenntartása)

  • énmegjelenítés (az én bemutatása az interakciós partnereknek vagy pozitív énkép fenntartása a régi partnerekben)

  • érzelmi állapotok közlése (szoromgás, boldogság, félelem, undor)

  • attitűdök kommunikációja (a politikai vezetőkről, a gyermeknevelésről, partnerünk vacsorázási módjáról, az étel körül repkedő legyektől)

  • csatorna – ellenőrzés (szó átadása egy csoportbeszélgetésben)

  • A verbális kommunikációt a non verbális:

  • szinesíti

  • kíséri

  • megerősíti

  • alátámasztja

  • megváltoztatja

  • helyettesíti

  • A verbális és a nem verbális kommunikáció összehasonlítása, a non verbális fecsegés:

  • A nem verbális üzenetek nem egyszerűen a verbális üzenetek alternatívái!! A nem verbális üzeneteknek a nyelvtől jelentősen eltérő tulajdonságaik vannak:

  • gyorsabban küldjük és fogadjuk a nem verbális jelzéseket (főleg a nők)

  • kevesebb tudatos kontroll irányul rájuk

  • kevésbé követjük őket figyelemmel

  • a nem verbális jelzések hatásosabban kommunikálnak érzelmeket és attitűdöket, mint a beszélt nyelv

  • Ennek következtében a nem verbális jelzések gyakran kiadják a beszélőt, feltárva olyan érzéseit, érzelmeit, attitűdjeit, amelyeket nem is akart a partnere felé kommunikálni. Ez a neon verbális fecsegés!!

  • A zónatávolságot befolyásoló tényezők:

  • Nemzetek közti zónatávok:

  • Pl.: Tanácskozás az USA – ban, résztvevői amerikaiak és japánok.

  • Amerikai beszélget amerikaival. Egymástól 45 – 120 cm – re állnak, egy helyben vannak.

  • Amerikai beszélget japánnal. Az amerikai mindig hátrafelé húzódik, a japán meg közelebb lépked, és végül „körbetáncolják” a tanácstermet.

  • Mindaketten azon igyekeznek, hogy kultúrájuknak megfelelő távolságba kerüljenek egymástól. Az amerikai zónatávolsága 45 – 120 cm, a japáné 25 cm. A különböző kultúrák zónatávolsága nem ismert, ennek következtében egymást bizalmaskodónak, tolakodónak vagy elutasítónak, kimértnek ítélték.

  • Vidéki – városi zónatávok:

  • Az egyén által igényelt tér nagysága függ annak a területnek a népsűrűségétől, ahol felnövekedett. Az emberek oly mértékben fogadnak be, vagy utasítanak el, amennyire tiszteletben tartjuk a személyes terüket. Ez legjobban a kézfogásnál figyelhető meg.

  • Nagyvárosiak: 45 cm -es a légbuborékjuk, így könyök – csukló a kézfogásuk.

  • Vidéki városiak: 100 cm a légbuborékjuk, így váll – csukló a kézfogásuk.

  • Távoli, gyéren lakott területen élőknél: 600 cm a légbuborékjuk, így kézfogás helyett szívesebben intenek egymásnak.

  • Zsúfoltság:

  • Lift, mozi, zsúfolt busz: elkerülhetetlen befurakodást jelent a másik intim zónájába.

  • Intimitás – egyensúly elmélet: ha az intimitás az egyik modalitásban megnő, pl a személyek túlságosan közel kerülnek egymáshoz, akkor az emberek ezt az intimitásnak egy másik modalitásában való csökkentésével kompenzálják, pl csökkentik a szemkontaktust. Ez viszont a beszélgetést teszi lehetetlenné, ugyanis nem vagyunk képesek a partnerünkre nézni, figyelemmel kísérni őt, de amint az emberek kilépnek a liftből azonnal felveszik a beszélgetés fonalát.

  • Írtalan szabályok sora létezik ilyen helyzetekre, amit a nyugati kúltúrákban be is tartanak:

  • pléhpofa

  • beszélgetni tilos

  • üres tekintet

  • mozgolódni tilos

  • egymásra nézni tilos

  • újságot vagy könyvet kell olvasni

Segítő beszélgetés:

Carl Rogers amerikai pszichológus nevéhet fűződik. Az emberre, az emberi individumra koncentrál terápiájában, a beszélgető felek egyenrangúak (nincs páciens és terapeuta). Ma pszichológusok, orvosok, védőnők és laikusok is használják. Nagy szerepe van a non verbális dolgoknak. A segítő beszélgetés központjában a segítséget kérő áll, és nem a betegség, vagy a segítő. A segítséget kérő beszél, ehhez a segítő keretet ad, néha rákérdez, h jól értettem – e, ekkor a segítséget kérő pontosít vagy rábólint. Nincs megszabott irány, csak kötetlen beszélgetés. Azáltal, hogy meghallgatom, és néha visszatükrözöm neki, amit mondott, egyre közelebb viszem a megoldáshoz, amit ő talál ki.

4 alapelve:

  • non – direktivitás

  • a terapeuta nem irányít

  • bátorítás

  • pozitív odafordulás

  • nem ítéli meg a terapeuta a segítséget kérőt

  • kongruencia (hitelesség)

  • hiteles viselkedés

  • verbális és nem verbális jelzések hitelesen összecsengő volta

  • empátia (beleérző képesség)

  • készség, de fejleszthető

  • ez a legpontosabb alapelv

  • feltétel nélküli elfogadás

  • csak akkor tudok a másikban változást elérni, ha elfogadom, ahogy van

  • nem értékelem le, nem kritizálom, fő a jó fajta csend

  • nem türelmetlen

  • nem beszéli túl a segítséget kérőt

  • nem ajánl megoldást a terapeuta

  • nem gúnyolódik a terapeuta a segítséget kérőn

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kecskemét

(Kovács Ádám, 2012.05.02 12:04)

Az alábbi menüpontokban volna hely a hozzákapcsolódó Jogi szabályozások nak is.Ami 1993.Szociális és ESZCSM. rendeletei és azok módosításai. AHsznos lehet az olvasóknak.Egyébként egy jól áttekinthető oldal.Gartulálok.ÜDv.ÁDám.