Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kórházhigéne jegyzet

2009.12.21

1. óra

Epidemiológia és a nozokomiális infekciók

Epidemiológia felosztása:

  • Fertőző epidemiológia

  • légúti

  • enterális

  • gyermekkori

  • behurcolt

  • Nem ferőző epidemiológia

  • szív- és érrendszeri megbetegedések

  • daganatok

  • krónikus légzőszervi megbetegedés

  • bőrbetegség

  • mozgásszervi megbetegedés

  • ideg- és elmebetegség

     

A klinikai epidemiológia feladatai:

  • Nosocomiális fertőzések feltárása

  • Nosocomiális fertőzések okainak, rizikótényezőinek kutatása, leírása

  • Hatékony védekezési módszerek, eljárások kidolgozása elsősorban szakembereknek

  • A nosocomiális fertőzések megelőzése, gyógyítása

  • Oktatás, képzés (eü. szakembereknek, hozzátartozóknak)

     

A klinikai epidemiológia módszerei:

  • Izoláció

  • Fetőtlenítés, sterilezés, higiénés módszerek

  • Asepsis – antisepsis

  • Laboratóriumi ellenörző vizsgálatok, leoltások, tenyésztések

  • Antibiotikum profilaxis (súlyosabb probléma megelőzése előzetes adással)

  • Statisztikai módszerek

  • Jogi eszközök, módszerek

  • Klinikai módszerek (új terápiás eljárások kidolgozása)

     

Definíció – Nosocomialis infectio:

  • Mindazon fertőzéses manifesztációk összessége, mely a beteget vagy az egészségest az egészségügyi tevékenység során, közben éri,

  • lehet orvosi illetve eü.i szakdolgozói tevékenység

  • a betegellátó intézet milliője

  • szövődményes kórképek (hypostatikus pneumónia)

     

Nosocomialis kórképek kialakulását segító tényezók:

  • Lokális tényezők

  • haemathoma, helyi trauma

  • necrotizált szövet

  • kíméletlen sebészeti technika

  • idegentest a szövetek között

  • implantátum

  • varró

  • Általános tényezők

  • Természetes állapotok. Veszélyeztetett korosztályok:

  • koraszülött, újszülött kor

  • csecsemő- és kisgyermekkor

  • időskor

  • Kóros tényezők

  • Állandó állapotok

  • Agammaglobulinaemia

  • Immunhiányos syndromák

  • Átmeneti állapotok

  • Fehérjehiány

  • Krónikus betegségek

  • Akut súlyos állapotok (trauma, égés, shock)

  • Műtét

  • Infekciók

  • Malignus betegségek

  • Alultáplátság

  • Gyógyszerek (immunszupresszívumok, corticoidok, antibiotikumok)

 

 

2. óra

Nosocomialis infectiok:

  • Megjelenési formáik és előfordulási helyük szerint:

  • preventív tevékenységekből származó infectiok:

  • szűrővizsgálatok

  • védőoltások

  • ambuláns fertőzések /prehospitalis fertőzések/:

  • betegeken jelentkező

  • személyzeten jelentkező

  • kórházi megbetegedések

     

Kórházi nosocomialis infectiok:

  • Egyszerű kórházi fertőzések (nem fertőző osztályon szerezte):

  • az alapbetegség diszpozíciót teremt rá (diabates staphylococcosis, pneumonia)

  • nincs összefüggés az alapbetegséggel (szívbetegség salmonellosis, hepatitis)

  • foglalkozási fertőzések

  • laboratóriumi fertőzés

  • fertőző osztályon ráfertőzés (szuperinfekció)

  • materiális infectiok

  • Szekunder fertőzések:

  • virális alapbetegség bakteriális felülfertőzése (autoinfekció)

  • gócból származó fertőzés

 

Morbiditás

  • Kvantitatív és kvalitatív arányok vizsgálata

  • Eltérő módszerekkel

  • Eltérő szempontok szerint

  • Nincsenek egész pontos összehasonlítható adatok nemzetközi szinten!!!

  • Valószínűsíthatő előfordulási arány 8 – 10 %

  • Leggyakrabb nosocomialis infectiok:

  • sebészeti fertőzések, sebgennyesedés

  • pneumonia és légúti gyulladások

  • urológiai fertőzések

  • sepsis

  • Kórházak mérete és jellege szerinti fertőzésmegoszlás (Haley és mtsai):

  • alacsony ágyszám (- 200) 3,7 %

  • kis ágyszám (200 – 500) 5,1 %

  • közepes ágyszám (500 – 1000) 7,6 %

  • nagy ágyszám (1000 -) 8,5 %

  • Hazai (nosocomialis fertőzésekre irányuló) vizsgálok /Filetóth, Losonczy/:

  • Eltérő eredmények: 7,5 % - 20,9 %

  • Losonczy és mtsai 15 koraszülött és gyermekosztályon mértek (50 ezer) 12,5 % - os előfordulást

  • A fertőzések száma növekvő tendenciát mutat

  • Kivéve ha fejlett surveillance és infekció – kontroll kerül bevezetésre

  • Osztályos összehasonlítás (átlag) /Losonczy és mtsai/:

  • Szülészet 2 – 5 %

  • Belgyógyászat 4 – 5 %

  • Sebészet 5 – 10 %

  • Nőgyógyászat 8 – 10 %

  • Gyermek-, új-, és koraszülött osztály 5 – 15 %

  • Urológia 15 – 25 %

  • Intenzív osztály 35 – 50 %

  • Égési osztály 50 – 70 %

 

Letalitás:

  • Hazai halálozási útmutatók:

 

 

 

 

Előfordulás

Halálozás

Sepsis

0,50%

35,00%

Pneumonia

15,00%

4,00 – 5,00 %

Egyéb

7,00%

0,05 – 0,10 %

 

 

3. óra

Infekciós lánc:

  • Kórokozót és fogékony személyt összekapcsoló ellátási hibák, vagy szerencsétlen véletlenek sora.

  • A lánc bármely elemének kiesése megakadályozza a fertőzés létrejöttét

  • A leghatékonyabb prevenciós forma a lánc leggyengébb elemének a megtámadása

  • Áll:

  • kórokozókból

  • fertőző forrásból

  • a fertőzés terjedésének mechanizmusa

  • fertőzésre fogékony személy

  • Kórokozók jellemzői:

  • patogenicitás (megbetegítő képesség)

  • virulencia (terjedő képesség)

  • invazivitás (szövetbe behatolási képesség)

  • infektív dózis (mennyi mikróba kell a betegség kialakulásához)

  • nagyon változó függ a kórokozótól, az embertől, a bejutási formától

  • Fertőző forrás:

  • Olyan anyag, mely a kórokozó életbenmaradását, szaporodását biztosítja.

  • fertőzés forrása

  • reservoirja

  • Vírusok, Gramm – pozitív baktériumok esetén a kettő ugyanaz.

  • Gramm – negatív baktériumok és Pseudomonas törzsek esetén eltérhet

  • forrás beteg ember vagy állat

  • a reservoir a víz, a konderzvíz, a párásító folyadék lehet

  • Betegség alatt, inkubációs idő alatt tünetmentes hordozó

  • Fertőzés terjedésének mechanizmusa:

  • kontakt fertőzések szexuális betegségek

  • autoinfekciók gócból haematogén, limphogén szóródás

  • indirekt kontaktus eszköz, közeg

  • aktív módon: salmonella az ételben

  • passzív módon: TBC

  • A nozokomiális fertőzések terjedésének jellegzetességei:

  • Kórházi milliő:

  • többféle kórokozó

  • ellenállóbb kórokozók

  • Artificiális terjedési mód:

  • szokványostól eltérő (infúzióról, szikéről, stb.)

 

Epidemiológiai csoportosítás:

  • Klasszikus fertőző betegségek

  • Nozokomiális fertőzések:

  • sebfertőzések

  • inoculációs fertőzések (tűszúrásos)

  • testnyíláson át (gyerekeknél, időseknél nagy a veszély)

  • kültakaró fertőzései

  • légúti

  • direkt úton (cseppfertőzés)

  • indirekt úton (valamilyen eszközről jut a légútba)

  • enterális

  • fertőzés mérgezés

  • fertőzés: kórokozó vagy kórokozó toxin jut be a tápcsatornán keresztül

  • mérgezés: súlyosan károsító anyagok jutnak be (sejt, szövet károsító)

  • endogén és egyéb

 

 

4. óra

Fontosabb fogalmak a kórházi ellátásból:

  • Asepsis: csíramentes beavatkozások összessége

  • bőr és nyálkahártyák fertőtlenítése, csíramentesítése

  • a beavatkozáshoz használt eszközök csíramentesítése

  • Antisepsis: olyan környezet biztosítása, mely a lehetőségek szerint a legtisztább (el kell pusztítani a bőrőn és a sebben található kórokozókat)

  • Preventív dezinfekció: minden sebbel érintkező tárgynak sterilnek kell lennie (aseptikus lemosófolyadékok) – Beteadine, Hyperol /aktív oxigén van benne, pezseg, ezért szövetroncsoló hatású/

  • Asepticus kötözőanyagok:decubitusra intelligens kötözőanyagok

  • Drenálás (csövezés): csövet helyeznek a sebbe a váladék eltávolítása céljából

  • Sebnyugalom biztosítása: ha a seb nem gyulladt, nyugodt reakciómentes, akkor nem kell naponta kötést cserélni.

 

Nozokomiális patogén kórokozók, kolonizáció és infekció

 

Nozokomiális patogén kórokozók:

  • Staphylococcus (aureus) /Gramm – pozitív/:

  • normál bőrflóra része (30 % orr és garat)

  • a fertőzések száma emelkedik (MRSA)

  • legyengült embereket támad főként

  • Enterococcusok /Gramm – pozitív/:

  • normál bőrflóra része

  • hospitalizált betegeken (több hónapos kórházi tartózkodás) jellemző

  • multirezisztens

  • a betegek és a személyzet bőrén és tápcsatornájában kolonizálódik

  • jól bírják a magas hőt és a szélsőséges pH – t

  • pl.: Enterococcus faecalis

  • Acineobakter:

  • természetes baktériumflóra része

  • immunszuplimált betegek esetén válik patogénné

  • Pseudomonas aeruginosa:

  • általánosan elterjedt, a nedves helyeket kedveli

  • gyakran megtalálható csapokban, lefolyókban, párásítókban

  • gyorsan rezisztenssé válik, akár a fertőtlenítőszerekre is

  • Vírusok

  • Hepatitis A, B, C, D

  • Epstein – Barr vírus

  • CMV

  • Adenovírusok

  • Influenza

  • Calici

  • Rhino

  • Rota

  • Gombák:

  • Candida albicans

  • Aspecifikus speciensz

 

Kolonizáció és infekció:

  • Mikroorganizmus megtelepednek és szaporodnak a gazdaszervezet szöveteiben és szövetei között.

  • Kolonizáció során a bőrön és a nyálkahártyán telepednek meg és szaporodnak el a kórokozók, de klinikai tüneteket nem okoznak.

  • képesek a szervezettel kapcsolatban álló idegen anyagokon is megtelepedni (katéter, branül)

  • a magzat steril (normál körülmények között), de idővel kialakul a normál flóra

  • Infekció: a szervezet válaszreakciója a kórokozókkal szemben.

 

Kórházi tartózkodás veszélyei:

  • Mikrobiális expozíciók

  • fertőző forrással való kapcsolat valószínűbb (betegek, ápolók, beavatkozások)

  • rossz szociális környezet, személyi és környezeti higéne

  • invazív diagnosztika és terápia (szervezetbe való beavatkozás: branül, endoszkóp)

  • Gyakran az apatogén kórokozók patogénné válnak és ez okozza a nosocomialis fertőzéseket.

 

 

5. óra

Fakultatív patogén ágensek:

  • Olyan kolonizáló kórokozók, melyek bizonyos körülmények között szinte biztosan fertőzéseket okoznak.

  • infekciók kockázata: inoculum (kórokozó mennyisége) x virulencia (kórokozó megbetegítő képessége):védekezőképesség

  • A mikrobiológiai vizsgálat és a klinikai kép együttes ismeretében lehet különbséget tenni a kolonizáció és az infekció között.

 

Szöveti tropizmus:

  • Egyes mikroorganizmusok az emberi szervezetben szövetspecifikusan kolonizálódnak, az adott szövet normál flórájához tartoznak

  • ezek az ismeretek folyamatosan módosulnak (pl.: Trichomonas vaginalis)

  • bőr Staphiliococcus epidermitis, Staphiliococcus aureus

  • felső légutak Staphiliococcus epidermitis, Escherichia coli

  • külső fül bőre Streptococcus pneumoniae, Pseudomonas aeroginosa

  • pharings (garat) vírusok, Herpes simplex, CMV, Candida albicans

 

Intravascularis katéter és kolonizáció:

  • A bőrön való áthaladáskor szennyeződik:

  • Idővel a szúrcsatornán, bőrlaesiókon migrációval átjuthatnak a kórokozók.

  • fertőzöttség szerint (): alkar, mellkas – nyak, inguinalis régió

  • kötszer minősége, és megfeleő időben való cseréje

  • A kónuszon keresztül fertőződik.

  • A beadott folyadékkal fertőződik.

  • Haematogén szórás útján fertőződik.

  • biofilm: a szervezet bevonja az idegen anyagot a saját proteinjeivel (albumin, fibrinogén, immunglobulin)

  • Egyéb helyekről vett minták:

  • köpet

  • mély légúti aspirátum

  • bronchoscopos minták

  • húgyáti katéterek

 

A nosocomialis fertőzések terjedésének tényezői

A fertózések terjedése:

  • A leggyakrabban megfigyelhető módozatok:

  • Levegő át személyekről:

  • kis particulák (5 mikrométer) cseppferőzés, rövid ideig fertőz

  • közepes particulák (15 – 25 mikrométer) száraz particulák, hosszú ideig fertőz

  • Levegőn át tárgyakról (pára vagy köd útján):

  • különböző méretűek, a légzési szférán belül terjednek

  • 1 – 5 mikrométer nagyságúak, nagy távra terjednek (légkondi)

  • Kontaktussal személyről:

  • direkt: beteg beteg, ápoló beteg

  • indirekt: beteg ápoló keze másik beteg

  • Kontaktussal környezeti tényező közvetítésével:

  • normális, steril helyre (szövetek közé) eszköz, műszer, gép

  • testfelületen keresztül (nagyon érzékeny betegeknél) pl.: égetteknél

  • orális fetőzés hordozás autoinfekció

  • Kontaktussal direkt módon (szövetekbe, sebbe):

  • emberi kéz, egyéb bőrfelületek

  • levegő

  • víz

  • orvosi gépek

  • orvosi eszközök

  • orvosi műszerek

  • ápolási eszközök

  • gyógyszerek, oldatok, vér, vérkészítmények

  • felületek

  • berendezési és felszerelési tárgyak

  • élelmiszerek

  • hulladékok, szennyvíz

 

 

6. óra

A fertózést terjesztó tényezók:

  • Emberi kéz

  • eü. - i személyzet

  • betegek váladékaival érintkezik

  • betegek

  • saját bőrfelület (fejbőr, arc, ingvinális és perianális régiók)

  • anya – újszülött (pl.: emlő bőréről)

  • steril eszközök,kötszerek, műszerek

  • legszennyezettebb területek

  • ujjbegy, körmök környéke

  • ekzemás bőrfelületek

  • gyűrű, műköröm környéke

  • Levegő

  • szerencsére kevés fertőzést terjeszt, vagy nem nagyon vizsgálják

  • airborn: a levegőbe került pámpikkelyek, nyál és váladék közvetítette fertőzések

  • A levegő csíraszáma függ:

  • a helyiség funkciójától

  • a benne folyó tevékenységtől

  • a szellőztetési rendszertől

  • Legkevésbé fertőzött:

  • steril műtő

  • szülőszoba

  • Víz

  • Elkülönítünk ivó és iparivíz hálózatot. Más – más normák és szabályok a mérvadóak a 2 – nél.

  • Dializáló víz

  • Hidroterápiás víz

  • medencék, kádak és a hozzájuk tartozó csövek

  • magas hőmérséklet és ásványi anyag koncentráció

  • szeretik a gombák és a Gramm- kórokozók

  • vízbaktériumok: Pseudomonas, Escherichia coli, Acinetobacter

  • Desztillált víz

  • Szemmosó folyadék

  • Orvosi gépek és készülékek

  • Altató gépek: légúti fertőzések

  • Respirátorok (Y toldalék, ambu): légúti fertőzések

  • Párásítók, inhalátorok

  • Inkubátorok beépített párásítóval

  • Dializálók: dializáló folyadék, shunt

  • Szív-, tüdő motor: szívócső

  • Orvosi eszközök

  • Endoscopok: a bevezetéskor szennyeződik

  • Váladékszívó készülék: ha nyílt a rendszer

  • Vérnyomásmérők, fonendoszkóp

  • Tonométer (szemnyomásmérő)

 

7. óra

  • Orvosi műszerek, textíliák

  • Funkció szerinti csoportosítás

  • punkciós tűk (akupunktúra)

  • sebészi műszerek (varrófonalak, tűk)

  • húgyúti katéterek

  • intravascularis katéterek, szívkatéterek

  • draincső, nyákszívó szonda, endotracheális tubus

  • fogászati eszközök

  • inplantátumok

  • sebészeti textília (izoláló kendő, lepedők, gipsz)

  • gumikesztyű

  • Ápolási eszközök

  • ágynemű, fehérnem, pelenka, törülköző

  • mosoda

  • osztályos készlet

  • használt szennyes

  • gumi lepedő, müanyag lepedő, kötény

  • védőruházat (munkaruházat)

  • lavór, ágytál, vizeletgyűjtő edény

  • beöntő készülék

  • higénés eszközök: szivacs, borotva, borotvapamacs, körömkefe

  • Infúziós oldatok, vér

  • transzfúziós és vérkészítmények

  • szemcsepp

  • talkum (hintőpor)

  • Felületek

  • felfelé néző felületek

  • padló (hideg, meleg)

  • párkány, polc, szekrény

  • betegellátás során használt felületek

  • lefelé néző felületek

  • falak (alsó és felső része)

  • egyéb

  • csaptelepek

  • lámpák

  • műszaki cikkek

  • Berendezési tárgyak

  • osztályok bútorzata

  • beépített kiegészítők

  • zuhanykabin, fürdőkád, WC, mosdókagyló

  • nyílászárók

  • légkondicionálók

  • matracok, pokrócok, kényelmi eszközök

  • beteg használati tárgyai

  • takarító eszközök

  • virágok és dekorációs eszközök

  • Élelmiszerek és tápszerek

  • hűtést igénylő ↔ hűtést nem igénylő

  • tálaláskor, szállításkor szennyeződhetnek, fertőződhetnek

  • szavatossági idő lejár (megromlik)

  • anyatej (fejés, tárolás, szállítás)

  • csecsemőtápszer

  • Hulladék, szennyvíz

  • A KÓRHÁZI HULLADÉK MINDIG FERTŐZŐTT!

  • Nyílt rendszerű gyűjtés

  • kommunális hulladékok

  • vérrel és testnedvvel szennyeződött hulladékok

  • Zárt rendszerű gyűjtés

  • veszélyes hulladék (sérülést okozhat)

  • szövet és szervdarabok, végtagok

  • szennyvíz (vizesblokk)

  • Gyógytornászok eszközei

  • gépek, műszerek

  • kezelőágyak, matracok

  • gumiból készült eszközök, tornaszerek

  • fából készült eszközök, tornaszerek

  • fémből készült eszközök, tornaszerek

  • gyógyászati segédeszközök

  • ortézis (ortopéd cipő, fűző, térdrögzítő), protézis (fogsor, művégtag)

 

8. óra

Antibiotikus terápia

Antimikróbás kezelésekre használják:

  • Az antibakteriális terápia sajátosságai:

  • valódi oki terápia

  • célja a kórokozó mikróbák elpusztítása, vagy számuk drasztikus csökkentése

  • hatékonysága nem abszolút értékű

  • rezisztencia alakulhat ki a kórokozókban

  • a rezisztenciát hordozó DNS öröklődik, a szer hatástalanná válhat

időben és földrajzilag behatárolt alkalmazhatóság

A kezelés szempontjai és sajátosságai:

  • baktericid ↔ bakterosztatikus hatás

    ↓ ↓

    kórokozó pusztító szaporodást gátolja

  • hatássprektum

  • ismeretlen eredetű fertőzés → széles hatássprektum

  • ismert kórokozó → a lehető legszűkebb sprektum

  • hatáserősség

  • MIC – minimum gátló koncentráció

  • a legkisebb koncentráció, mely a szaporodást gátolja

  • klinikai hatékonysága ettől függ

  • szöveti penetráció, elérhető koncentráció

  • kinetikai változások patológiás állapotokban

  • milyen formában ürül ki, mekkora, mekkora része humulálódik

  • mellékhatások

  • általában dózisfüggő

  • kockázat ↔ hasznos elv mérlegelése

  • terhesség → többségük átjut a placentán

  • infekció és alapbetegség súlyossága

Az antibiotikus terápia felosztása:

  • epidemiológiai szempontból

  • megelőzés: profilaktikus alkalmazás

  • műtéti szisztémás

  • nem műtéti

  • kezelés: terápiás alkalmazás

  • empirikus: nincs idő a kórokozó kimutatására

  • célzott: ismert törzs ellen adják, leghatékonyabb

  • Antibiotikum nélkül nincs ellátás!

  • előnyök, hátrányok

Antibiotikumok adagolása:

  • Az infekció helyén megfelelő koncentrációt kell biztosítani → MIC értéket meghaladót

  • időfüggő: megfelelő ideig kell adni

  • koncentráció függő: minél nagyobb a csúcskoncentráció, annál hatásosabb

  • idő és koncentráció: fluorokinolodok

  • Antibiotikumok kombinációja:

  • rezisztencia kialakulásának késleltetése

  • a szinergén és addiktív hatások

  • hatássprektum szélesítése

Műtéti szisztémás profilaxis

  • A műtét ideje alatt egyszeri adag

  • fertőzéses szövődmények csökkentése

  • következmény:

  • kezelési idő, költség

  • későbbi antibiotikum felhasználás

  • Indikációk

  • műtét helye

  • műtét típusa

  • beteg állapota, teherbírása

Műtétek csoportosítása:

  • Tiszta (infekciós ráta 5 % alatt)

  • aszeptikus technika, gyulladás nincs, nem nyílik meg a légző-, bél-, urogenitális traktus

  • plasztikai, szívsebészeti műtétek, zárt törések ellátása

  • antibiotikum profilaxis nem kötelező

  • tiszta kolonizált (infekciós ráta 10 %)

  • légutak, GI – traktus jelentős kolonizáció nélkül

  • antibiotikum profilaxis javasolt

  • kontaminált (infekciós ráta 20 %)

  • jelentős a műtéti terület expozíciója

  • béltartalom, epe, vizelet, nyílt törés, áthatoló sérülés

  • antibiotikum profilaxis kötelező

  • fertőzött (infekciós ráta 40 %)

  • nekrotikus szövet, hályog, súlyos bakteriális infekció, késői ellátás

  • antibiotikum profilaxist terápia váltja fel

9. óra

Egyéb kockázati tényezők:

  • nagy implantátumok behelyezeése

  • elhúzódó, vagy nagy szövetroncsolással járó műtétek (transzplantáció, nyelőcső műtét)

  • reoperáció

  • akut műtétek, ahol nincs megfelelő előkészítés

  • immunszupresszió

  • sok kísérő betegség

  • diabetes mellitus, obesitas

  • alkoholizmus, alultápláltság

  • máj-, és veseelégtelenség

Ideális antibiotikum:

  • hatékony a feltételezett kórokozóval szemben

  • megfelelő koncentrációt tud elérni

  • nem indukál rezisztenciát

  • nem toxikus

  • olcsó

Adagolás módja

  • parenterálisan (tápcsatorna megkerelülésével)

  • intravénásan

  • intramuszkulárisan

  • orálisan

  • lokálisan

Adagolás ideje:

  • műtét előtt 1 órával

  • operáció alatt

  • posztoperatív időszakban

  • elhúzódó műtét vagy masszív vérzés esetén ismételhető

  • szemészet

Antibiotikum csoportok:

  • I. generációs cefalosporinok

  • II. generációs cefalosporinok

  • Mandokef, Zinacef

  • III. generációs cefalosporinok

  • Claforán, Rocephin

  • IV. generációs cefalosporinok

  • Meropenem – Meronem

  • Béta laktátok: penicillinszármazékok

  • Aminopenicillinek – ampicillin, amoxicillin

  • Staphylococcus ellen – methicillin

  • amoxicillin+klavulánsav – Augmentin

  • Makrolidok

  • Erythromycin

  • Kinolonok

  • Ciprobay

  • Aminoglikozidok

  • gentamicin

  • tobramycin – Brulamicin

  • Tetracyclinek

  • doxycyclin

  • Chloramphenicol

  • Glikopeptidek

  • vancomycin – Vancoyn

  • Ryfamicinek

  • Rifampicin

  • Szulfonamidok

Sikertelen antibiotikus terápia okai:

  • Az antibiotikum a kórokozóval szemben hatástalan.

  • hatássprektumán kívül esik

  • rezisztens vele szemben a kórokozó

  • kezelés alatt lesz rezisztens

  • kolonizáló vagy kontamináló törzs (szervezet együtt él vele)

  • szöveti szinten alacsony a koncentráció

  • szuperinfekció történt

  • A betegséget nem bakteriális fertőzés okozza

  • A fertőzés súlyossága: a beteg állapota olyan, hogy az adequat terápia sem hatékony

  • szeptikus shock

Surveillance- és infekciókontroll-rendszer

Infekciókontroll:

  • Definíció:

  • Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismerete, elemzésén alapuló, fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenységek. 20/2009 (IV. 18) Eü. M. rendelet /1997. évi 154. törvény az egészségügyről/

  • Komplex tevékenység:

  • Nozokomiális fertőzésekkel kapcsolatos megfigyelések és adatok elemzése

  • Védekezés kidolgozása, alkalmazása, ellenőrzése, értékelése, szaktanácsadás

  • Célja:

  • A nozokómiális fertőzések megelőzése és/vagy lekűzdése.

Surveillance:

  • Surveillance:

  • Olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszerek alapján validált kritériumokszerint adatgyűjtést, elemzést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé. 20/2009 (IV. 18) Eü. M. rendelet

  • Célzott surveillance:

  • Egy – egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó, antibiotikumérzékenység/rezisztencia profilaktikus vagy terápiás célú felhasználására, monitorozására irányuló tevékenység. 20/2009 (IV. 18) Eü. M. rendelet

Alapelvek:

  • Minden egészségügyi dolgozó és intézmény feladata a nozokómiális fertőzések elleni védekezés

  • A manifesztációk minimálisra való csökkentése

  • Minden betegellátó intézmény belügye (ma már csak volt)

  • A sikeres surveillance a vezetés egységes fellépése nélkül lehetetlen

  • Személyi feltételei és anyagi vonzatai:

  • epidemiológus orvos

  • epidemiológiai szakasszisztens

  • a dolgozók fizetése

  • a munka során felhasznált anyagok, elvégzett vizsgálatok finanszírozása

  • Külső segítség (ÁNTSZ, labor)

Gyakorlati alkalmazás:

  • Figyelemmel kíséri a betegellátás minden területét

  • Folyamatos és aktív adatgyűjtés

  • fertőzések előfordulása

  • halálozás

  • A látóterébe került esetek folyamatos nyomon követése (napi vizit)

  • Laboratóriumi és proszektúrai (hullaház) leletek gyűjtése és elemzése

  • Megbeszélések, értekezletek tartása

  • Adatok rendszerezése, feldolgozása

  • Tisztaság, dezinficiálás, aszepszis, igényes tevékenységek ellenőrzése (kézmosás – injekciózás)

  • Indirekt, és direkt módszerekkel hatni a kórházi dolgozókra

  • kérés jutalmazás

  • utasítás, büntetés

Speciális surveillance – formák:

  • Egyes osztályokra irányuló

  • Rotációs

  • Kórforma orientált

Elvárások:

  • A kapott adatok bizalmasak, polgári perekben sem hozhatók nyilvánosságra.

  • Nagy elenállás mutatkozik a surveillance ellen (hiányosságok, dokumentáció)

  • Hatékony védekezés a nozokómiális infekció ellen

  • Objektív visszajelzés a végzett munkáról

  • Költséghatékonyság

  • USA: a nozokómiális költségek 6 % - ából működtethető a rendszer

  • Ez évi több milliárd megtakarítás

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

bars.tamas@gmail.com

(bars tamás, 2012.01.10 08:27)