Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ökológia 3.

2009.12.21

3. Óra

2009.09.25.

A környzeti tényezők hatása az éló rendszerekre

Alapvetően 2 nagy csoport:

  • Élettelen környezeti tényezők (fizikai, kémiai, abiotikus tényezők)

  • Élő = Biotikus környezeti tényezők (azoknak az élőlényeknek a hatássa, akikkel adott időben és helyen együtt élnek, tehát társulást alkotnak)

 

Élettelen környezeti tényezők

1, Napsugárzás

  • A fény elektromágneses hullám

  • A legtöbb elektromágneses hullám napból jön

  • Hullám tulajdonsága: amplitúdó és hullámhossz

  • A fény egy transzverzális hullám

  • 360-480 nm-ig érzékeljük a fényt (látható tartomány)

  • Ez alatt: UV, röntgensugarak

  • E fölött: infravörös sugarak, elektromos és rádióhullámok

  • A rovarok UV fényben látnak

  • A kígyók hőérzékelők (infravörös fényben látnak)

  • Fontos a fény intenzitás, fényerősség is

  • Heliofil = fénykedvelők

    • a lehetséges megvilágítás 100%-át igénylik

    • pl.: gyíkok, óriás kaktusz, kukorica

    • Napos élőhelyeket szeretik

  • helio-szkiofil = árnyéktűrők

    • Nem kell a teljes megvilágítás

    • árnyékot is, és a közvetlen fényt is szeretik

    • pl: zsálya, őszi kikerics, cukorrépa, állatok jelentős része (ember)

  • Szkiofil = árnyékigényesek

    • csak a szórt fényt, az árnyékot kedvelik

    • pl.: Erdei pajzsika, levelibéka

    • Lombos erdőkben laknak főként

  • Szkotofil = sötétség kedvelők

    • Barlangokban, tengerek mélyén, földben élnek

    • pl.: vakond, földi giliszta

  • A nappalok és éjszakák hossza a világ különböző hosszain eltérő

  • Egyenlítőnél 12:12 óra

  • Nálunk kétszer van napéjegyenlőség (már 21-23, szeptember 22-24)

  • Vannak hosszú és rövid nappalos növények

  • Hosszú nappalos: több mint 12 óra fényt igényelnek a csírázáshoz

  • (szarvasbőgés ősszel→ nappalok rövidebbségét érzékelik)

  • UV sugárzás:

  • nagy energiájú sugárzás

  • fölfelé ritkul a levegő> egyre kevésbé szűri a sugárzást

  • hegymászók: bőr és szemvédelem, növények fehér szőröket növesztenek (részben elnyeli, részben visszaveri az UV-sugárzást)

  • Számít a megvilágítás iránya is

  • Pl.: méhek e szerint mozognak, szállnak (méhtánc)

  • A méhek akkor is tudnak tájékozódni, ha nem süt a nap

  • a fény polarizált is lehet (1 síkban mozog)

  • a fény alapvetően polarizálatlan (mindenfelé szóródik)

  • A vízcseppek polarizálják a fényt

  • (vikingek – napkő)

2, Hőmérséklet

  • +58°C és -72°C között változik

  • Legmelegebb: Szahara É-i részénél mérték

  • A hőmérséklet mindenre hat

  • Növényeknél már a csírázásnál is fontos

  • A csírázás előtt kell egy elő-hőkezelés, ami sokszor hideget jelent

  • pl.: a mag télen is kedvező hőmérsékletbe kerülhet, amikor 1-1 enyhe időszak van> a magnak tudnia kell, hogy mikor csírázhat

  • Havasi szamóca, holdviola

  • Van olyan növény, aminek a hőkezelés megpörkölődést jelent

  • Pl.: mediterrán bozótos> leég a bozótos, ad 1 plusz hőmérsékletet (80-90°C)> a magnak így lesz helye, és megfelelő a talaj

  • Nem csak a csírázáshoz van szükség hőmérsékletre, hanem a növény egész életében

  • A hő összeggel határozzák meg a növény hőmérsékleti szükségét

  • Van’t Hoff törvény: a kémiai reakciók a hőmérséklet növekedésével gyorsulnak

    Ez főként a hidegvérű állatoknál figyelhető meg

  • pl.: légy, halak (pontyok): sokkal gyorsabban fejlődnek ki, ha meleg hőmérsékletben vannak

  • Évszakos életciklus: évszakos életműködés

  • Lombhullatók nyáron élnek, télen megszüntetik életműködésüket (nem teljesen)

  • anabiózis

    • pl.: medveállatka télen „meghal”, majd kedvező feltételek mellett újraéled

  • Akklimatizáció:

    • a hőmérsékletváltozáshoz tudunk alkalmazkodni

  • Szezonális dimorfizmus: 2 alakúság

    • pl.: Hermelin: télen és nyáron más színű és minőségű a bundájuk

  • Vertikális, vagy horizontális vándorlás

    • Horizontális: mélyebbre, magasabbra húzódnak (vadludak, fecskék)

  • Téli álom

    • Pl.: denevér, süni

    • nem szűnik meg az életműködés csak csökken

    • szívverés, légzés száma csökken> kevesebb energiát használ fel, agyfunkciót kikapcsolják

    • A téli álmot alvó állatokat nem szabad felébreszteni, mert az nagyon sok energiát igényel (felébred, majd visszaalszik, mert nem kedvezőek a feltételek> lehet, hogy nem lesz energiája újra felébredni)

    • Jéghal: sejtjeiben olyan molekulát dolgozott ki, ami védi őt a megfagyástól

  • képesek szabályozni a hőmérsékletet a madarak és az emlősök

  • A hőmérséklet a bioszféra szintjén megfigyelhető hatásai:

  • Vegetációövek

    • Pl.: tundra, trópusok

    • hőmérséklet és eső játszik fontos szerepet

  • Növényzet szervesanyag-termelő intenzitásának eloszlása

    • sarkok felé csökken

  • fészekalj nagysága

    • sarkokon, hidegben több fiókát nevelnek

    • Talán azért, mert kisebb a fertőzés esélye és egyre hosszabb a nappal→ több idejük.

 

Bergman-szabály: Azonos rokonsági körbe tartozó melegvérű élőlényeknél az egyenlítőtől a sarkok felé haladva a testtömeg-testnagyság növekszik

  • a hőenergiát a tömeg tartja meg, de a felület adja meg

Allen-szabály: Azonos rokonsági körbe tartozó melegvérű élőlényeknél az egyenlítőtől a sarkok felé haladva a test kiálló részei csökkennek

  • pl.: róka füle, farka

Gloger – szabály: A testszín a sarkok felé világosodik az azonos rokonsági körbe tartozó egyedek esetében

  • pl: bagoly

 

3, Levegő

  • Gázösszetétel

  • Páratartalom

  • túl alacsony: kiszáradás

  • túl magas: nem tud párologtatni

  • korlátozó tényező az élőlények számára

  • A növények hűtik a leveleiket, fenntartják a folyamatos víztartalmat a párologtatással

  • 100%-os páratartalom esetében lehetetlen párologtatni> Guttációt végeznek: csepegtetéssel végzik ezt a műveletet a gázcserenyílás segítségével

  • Levegő mozgásai:

  • a légmozgást kihasználják az élőlények szaporodáshoz, mozgáshoz (szélporozta növények)

  • Segíti a kommunikációt (feromon terjedése)

  • Mozgás: pl.: ragadozó madarak körzése; pók ökörnyála

  • Hőszabályozás: a szél segítségével könnyebben párologtatunk

  • A túl erős légmozgás deformálja a növényeket, roncsolja, gátolja az állatok mozgását, kiszáríthatja az élőlényeket

 

4, Víz

  • Vannak önálló vízháztartással rendelkező és nem rendelkező élőlények

  • Nem rendelkezők csak nedves, területen, vagy csak a vízben tudnak élni (moszat)

  • Rendelkezőknál megoldott a víz felvétele és leadása

  • A vízfelvétel főleg a gyökérzeten történik meg

  • Az eltérő vízellátottság meghatározza a gyökérzet nagyságát, sűrűségét

  • Vízellátottság igénye alapján:

  • hidatofil = vízigényes/vízi növények

    • teljes testfelületükkel vízben kell lenniük

    • pl.: békalencse

  • helofiton

    • nem teljesen igénylik, de legalább a gyökerük vízben legyen, vagy nagyon nedves talajban

    • mocsári növények, gyékény, mocsári gólyahír

  • mezofiton = közepes vízigényűek

    • csak a nedves talajt kedvelik

    • pl.: Ibolya, hóvirág

  • halofiton = sótűrők

    • A sókristályok magukhoz kötik a vizet, szinte lehetetlen felvenni a növény számára a vizet

    • pl.: sóvirág a tengerparton, kamilla

  • xerofiton = szárazságtűrők

    • majdnem teljes szárazságot igényelnek

    • szárazságtűrő tulajdonságokkal rendelkeznek

      • Raktározzák a vizet

        • szárban (óriás kaktusz), levélben (kövirózsa, varjúháj)

        • földalatti képletekben (sárgarépa, hagyma)

        • szilárdító szövetek segítségével (babér, pázsitfűfélék) – a szilárdító zárványok feszesen tartják a leveleket

      • efemer = rövid életciklus

        • pl.: sivatagi növények, disznóparéj

        • eső – virág rövid ideig él, az egész életciklus rövid

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.