Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ökológia 5.

2009.12.21

5. ÓRA

 

  • A populáción belüli kapcsolatok:

Egy faj egy helyen, egy időben együtt élő egyedeinek a kapcsolatai, melyek közül a legfontosabb a szaporodás.

Kapcsolatok:

  • Szaporodás (párválasztás)

  • megtermékenyítésre – szarvas, rovarok

  • egy utódnemzedék felneveléséig – madarak

  • tartós vagy élethosszig tartó – ragadozó madarak → biztos az utódnemzedék felnevelése

  • Versengés

A korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokért folyik. Jó is meg nem is:

  • egyre rátermettebb a populáció

  • a gyengék nem szaporodnak → szelekció

  • energiát igényel

  • versengést csökkentő magatartásformák:

  • teritoriális viselkedés

  • rangsor (hierarchikus viselkedés)

  • Ragadozás (zsákmányszerzés, predáció)

  • Két állatpopuláció közti táplálkozási kapcsolat, amelynek során az egyik állatpopuláció (ragadozó) a másik állatpopuláció egyedeit (zsákmány) fogyasztja. Egy élőlény (a préda) elfogyasztása egy másik élőlény (a ragadozó) által. A préda még él mikor a ragadozó először megtámadja.

  • A ragadozók osztályozása:

  • Taxonómiai: húsevők állatokat a növényevők növényeket, a mindenevők (majdnem) mindent fogyasztanak.

  • Funkcionális: valódi ragadozók,”legelők”, parazitoidok és paraziták

  • Valódi ragadozók: „klasszikus ragadozás” a fogalom szerint. A préda teljes v. részleges elfogyasztását jelenti, nemcsak húsevők! (magevő kisemlősök planktonfogyasztó bálnák is stb.)

  • Legelők: A préda többnyire részleges elfogyasztását jelenti, hatásuk, káros, olykor letális a prédára nézve rövid távon, de megjósolhatóan nem lethálisak (ebben az esetben valódi ragadozók lennének) pl.: növényevők, pióca, vér szívó rovarok.

  • Paraziták: A préda többnyire részleges elfogyasztását jelenti nem pusztítják el a gazdát közvetlenül. Kevés egyedet támadnak meg, vagy egy konkrét csoportot (vírusok, galandférgek, bélférgek stb.)

  • Parazitoid: Lárváik egy másik rovarban fejlődnek, mely legtöbbször annak pusztulásához vezet – hymenopterák (Trichomonidae, Mymariade)

  • A predátor legtöbbször a leggyengébb egyedet támadja meg, melyek általában a fiatalok vagy az öregek, mert a fiatal állatokat könnyű elkapni kisebb az állóképességük, lassabban futnak, nem elég jók még a ragadozó elkerülésében- tapasztalatlanok, sokszor hibáznak a ragadozó felismerése során

  • Táplálkozási kapcsolat gyengék

  • közös élelemszerzés

  • hatékony és energiatakarékos

  • Védelmi kapcsolatok

  • tömeghatás (bivaly) erősek

  • optikai csalás (zebra)

  • 1 őrszem van (szurikáta)

  • Kóborlási, vándorlási kapcsolatok

  • Telelési (katicabogár), alvási (denevér) kapcsolatok

  1.  

  2. Társulás

    Jellemzői:

  1. Sokfélesége:

  • leírásához ismernünk kell: a fajok számát, a gyakoriságukat

  • szélsőséges esetek:

  • minden egyed ugyanahhoz a fajhoz tartozik

  • minden egyed más fajhoz tartozik

  • a külső beavatkozások általában a sokféleség megváltozását eredményezik

  1. Szinezettség:

  • függőleges elrendeződés

  • a növénypopulációk magassága különböző

  • egyes növény- és állatpopulációk környezeti igénye különböző

  • az erdőkben van a legtöbb szint (gyökérszint, avar, lágyszárú növények, cserjék, lombkorona, az erdő felett)

  1. Mintázat:

  • vízszintes elrendeződés

  • a vízért, tápanyagért folyó versengés és a szaporodási sajátosságok eredménye (pl. sarjakkal szaporodó növények csoportosan)

  1. Fogalma:

A társulás (biocönózis) egy adott helyen, adott pillanatban együtt létező populációk közössége, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak, nem véletlen csoportosulások. Az egyes fajok népességei ugyanis csak meghatározott környezeti feltételek mellett képesek fennmaradni, miközben egymással alapvető életmegnyilvánulásaik révén bonyolult kapcsolatrendszerekben állnak. Sajátosságaik valamint fennmaradásuk és működésük törvényszerűségei, mások mint a populációk szintjén jellemzők.

  1. Felépítése:

A diverzitás egyszerre veszi figyelembe a fajok számát, valamit az egyes fajok egyedszámát is a társulásban. Minél sokfélébb, diverzebb egy közösség, annál több faj építi fel, azonban az alkotó fajok egyedszámának mind jelentőssebb eltérése, a diverzitás mértékét csökkenti. A társulások nem állandóak, egy további fontos jellemzőjük, a szerkezetük, állandó változásban van. Rövid idejű, periódikusan ismétlődő változás a társulások szerkezetébe az élőlényeinek napi ritmusa, azaz aktivitásuk időbeli különbözősége.

  1. Változásai:

A társulás az egyed feletti szerveződési szintek egyike. Ez a szerveződési szint időben nem állandó, hanem változik, mely kétféleképpen történhet.

  • Aszpektus:

Az aszpektus a társulás ismétlődő, periodikus változását jelenti. Kiváló példa erre egy erdő, mely mindig más az évszakoknak megfelelően.

  • időszakonként megismétlődő társulásszerkezet eredményezi

  • ilyenkor a társulás szerkezete alapvetően nem változik meg

  • minden aszpektusban más-más populációk együttese adja meg a társulás észlelhető jellegét, a többiek háttérbe szorulnak

  • pl. mérsékelt övi lomberdők évszakonkénti változása

  • Szukcesszió:

  • A társulás másik változása, előrehaladó, egyirányú. Jól szemléltethető ez a következő folyamattal: induljunk ki egy törmelékes területről, melyen csak nagyon kevés, igen igénytelen növényfaj él, egyedeink távol vannak egymástól. Ezt az állapotot pionír társulásnak hívjuk. A növények szaporodnak, ill. új fajok jelennek meg. Fizikai, kémiai és biológiai változások sorozata révén területünkön egyre jobb minőségű talaj alakul ki. A növények mennyiségének növekedése emeli a területen élő állatok számát. Először természetesen növényevő állatfajok jelennek meg. Ezeket követően megindul a terület másodlagos, ill. harmadlagos fogyasztókkal való benépesülése. A folyamat végén igen bonyolult zárótársulás, erdő jelenhet meg.

  • Minden szukcessziós stádiumnak jellemző szerkezete van: a korai stádiumok fajai, a pionír fajok, általában gyors növekedésűek, kis termetűek, nagy területre képesek szaporítóképleteiket eljuttatni (r-stratégisták).

  • A késői szukcessziós fajok ezzel szemben kisebb területre tudják csak elterjeszteni szaporítóképleteiket, lassan lassabb növekedésűek, nagyobb testméretűek és hosszabb életűek (k-stratégisták).

  • pl. egy tó feltöltődése

  • Szukcesszió típusai:

  • Primer szukcesszió: olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növényzet. Az, hogy milyen életformájúak lehetnek az első kolonizációk, az újonnan keletkető felszín tulajdonságai határozzák meg, de bizonyos, hogy még nem találnak organikus komponensekben gazdag talajt.

  • Szekunder szukcesszió: az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt. E hatások megszűnte után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió folyamatát.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1025 bp szápvölgyi 6

(ilona, 2011.08.22 00:50)

kérem segitsenek 06205643197