Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gógytestnevelésről

2010.11.27

GYÓGYTESTNEVELÉS

 

 

A gyógytestnevelés fogalma:

A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas.”
(Dr. Nemessuri Mihály sportorvos professzor)

A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akiknek egészségi állapotuk (vagy veleszületett, vagy szerzett betegségük miatt) károsodott, de állapotuk annyira nem súlyos, hogy a rendszeres iskolai oktatásukat akadályozná. Csak bizonyos betegségekkel foglalkozik 3-19 éves korig iskolai oktatás rendszeren belül. (A testnevelési tanterv tartalmazza a betegségeket.)

 

A gyógytestnevelés részterületei:

A betegségek típusa szerint két csoportra oszlik: 1. mozgásszervi elváltozásokra és 2. belgyógyászat körébe tartozó betegségekre.

1. Mozgásszervi elváltozások:

  • helytelen testtartások (lapos hát, domború hát, nyerges hát, fokozott kypholordotikus hát)

  • gerincdeformitások (scoliózis, kifózis, lordózis és ezek kombinációi)

  • Scheuermann-féle csigolybetegség

  • Mellkasi elváltozások (tölcsérmell, tyúkmell)

  • Deréktáji elváltozások: ágyéki, keresztcsonti panaszok, csigolyák közötti porckorongbetegség (discopatia)

  • Felsővégtag elváltozásai (Sprengel deformitás)

  • Habituális vállficam

  • Alsó végtag elváltozásia: veleszületett csípőficam, Schlatter-Osgood-féle betegség, dongaláb (pes varus congenitus), X láb (genu valgum), O láb (genu recurvatum), lábboltozat süllyedés

 

2. Belgyógyászati betegségek

  • szerzett billentyűhibák (szűkület, billentyűelégtelenség)

  • veleszületett szívbetegségek

  • légzéshibák, légzés elégtelenség

  • ifjúkori hipertónia

  • obesitas

  • asthma bronchiale

  • csökkentlátás

  • ideges eredetű szervi zavarok (vegetatív disztónia)

 

Helye a tudományok között:

A gyógytestnevelés a gyógyítás (orvostudomány) és a testnevelés (sport- és testnevelés-tudomány) közös érintkezési területén alakult ki és fejlődik tovább. Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben a gyógytestnevelés önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti differenciált képességfejlesztés folyik meghatározott tanterv szerint. A gyógytestnevelés elméleti területen közvetlen kapcsolatban van a pedagógiával, és a pszichológiával.

 

A gyógytestnevelés célja:

Célja a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati problémákkal küszködő tanulók panaszainak csökkentése, az egészség helyreállítása, valamint a testi képességek fejlesztése és a sportolási igény kielégítése. Meg kell ismertetni a testnevelés minél szélesebb ágával, a különböző sportok alapjaival (atlétika, torna, labdajátékok, úszás, szabadtéri sportok, stb.), az újabb mozgásformákkal (tai chi, jóga, pilates, aerobic, stb.). Az egész test motoros fejlesztése a cél. A gyógytestnevelés célja leegyszerűsítve az, hogy a gyermek minél előbb olyan egészségi állapotban kerüljön, hogy ismét bekapcsolódhasson az iskolai testnevelési foglalkozásokba. Még a testnevelés óra a prevenciót szolgálja, addig a gyógytestnevelés a prevención kívül a rehabilitációban is szerepet játszik. Rehabilitáció funkcióját az bizonyítja, hogy szervezett, társadalmilag támogatott, intézményes keretek között folyik, rendszereses végzett folyamatos, tervszerű tevékenység. Mozgásszervi szempontból a gyógytestnevelés prevenció szerepe az izmok és az izületek funkcionális eredetű kóros állapotainak a megelőzése. A funkcionális betegségek leggyakrabban a gyermekkorban ill. a gyermek- és pubertáskor határán alakulnak ki. Felmérések bizonyítják, hogy arányuk emelkedő tendenciát mutat. Az iskolai testnevelés az egyik, ha ugyan nem a legmegfelelőbb eszköz a mozgásszervek egészségének megőrzésére.

A gyógytestnevelés eszköze:

Az egészség helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelésre és a sportra jellemző módszerekkel történik. Ehhez a testnevelés eszközeit használja fel. Azokat az ingerforrásokat, amelyek a testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki. Ezeket a testgyakorlatokat a gyógytestnevelés részterületeinek és az elváltozás súlyosságának megfelelően válogatja ki, és sajátos módon alkalmazza. Előtérbe helyezi a gyógyítást elősegítő gyakorlatokat, a kontraindikált gyakorlatokat pedig elhagyja. Bármennyire is sajátosak ezek az eszközök és az eljárások, de lényegében a testnevelés és sport módszerei közé tartoznak.

 

Szervezeti háttere:

A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX.(79) törvény 52. paragrafus heti három órában szabja meg a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolt gyógytestnevelést. Ez annyit jelent, hogy az iskola feladata a gyógytestnevelésre szorulók ellátása és az iskolafenntartó önkormányzat gondoskodik ennek megvalósulásáról. A gyógytestnevelés mindig az iskolai keretek közt kap helyet, és pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. Így érvényesül a pedagógus nevelő befolyása és pszichológiai tudása. A tanuló közösségben marad, így a csoportos foglalkozás hatására a tanuló pszichéjét is befolyásolni tudja. A tanuló nem érzi hátrányosnak gyengeségét vagy elváltozását, látja társai haladását és nehézségeit is. Segítik egymást és érzik az állandó összetartozás erejét is. (Ha tehát megengedi a gyermek állapota a csoportos foglalkozást, káros lenne számára, és betegségtudatát fokozná, ha kórházi gyógytornára kellene járni.) A gyógytestnevelésre beosztott tanulók nem elég egészségesek ahhoz, hogy iskolatársaikkal azonos foglalkozáson vegyenek részt, de nem annyira betegek, hogy testi nevelésükről egyénileg (kórházban) kéne gondoskodni. A gyógytestnevelés felügyeleti szerve az Oktatási Minisztérium.

Gyógytestnevelésre szakorvos javaslatára kerül a tanuló. A feltételeket a területileg illetékes önkormányzat biztosítja (heti három órában) a kijelölt iskolában. Ahol megoldható, ott a három órából egyet úszásra kell fordítani. Vidéken, ahol nincs gyógytestnevelő, ott „utazó” gyógytestnevelőket alkalmaznak. Hetente 3x a kijelölt községbe járnak, és ott foglalkoztatják a környéken élő gyógytestnevelésre utalt diákokat.

 

A gyógytestnevelő tanár:

Gyógytestnevelő tanár az a testnevelő szakos tanár, aki vagy levelező úton másoddiplomaként, vagy nappali tagozaton testnevelő tanári - gyógytestnevelői szakon szerzett diplomát. A képesítés olyan típusú testi képesség fejlesztésére, betegségtípusok szerinti gyakorlatok összeállítására, megtervezésére és irányítására jogosítja fel a diplomást, amelynek hatására a gyermek panaszai enyhülnek, majd megszűnnek. Csak a gyógytestnevelési tantervben leírt betegségekben szenvedő gyermekekkel foglalkozhat. E feladatot orvossal, szakorvossal, iskola-egészségügyi védőnővel együttműködésben látja el.

 

Testnevelési kategóriák

A közoktatás intézmények tanulói minden év május 15-ig kötelezően szűrővizsgálaton vesznek részt. (Természetesen előfordulhat későbbi vizsgálat is, ha a betegséget később észlelik.) Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot, a kontrol időpontját és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.

Az orvos a szűrővizsgálat után a tanulókat egészségi állapotuk szerint különböző testnevelési kategóriákba osztják be. A beosztást, amennyiben szükséges, szakorvos (ortopéd, belgyógyász, kardiológus, pulmonológus stb.) véleménye alapján az iskola egészségügyi ellátásával megbízott orvos végzi. Más egészségügyi szerv vagy személy véleménye, igazolása a beosztásnál nem vehető figyelembe. A beosztás 1 tanévre szól, de legalább egy félévre.

N kategória: normál testnevelés órán vesz részt

I. kategória: könnyített testnevelés

Könnyített testnevelés a testnevelés egyik területe, a testnevelő tanár tanórai keretben, az egyéni bánásmód elve szerint, orvosi javaslatra old meg. Átmeneti egészségromlás miatt az orvos (nem feltétlenül szakorvos) a gyermek gyógyulása idejére a tanórai terhelés bizonyos formái és/vagy mennyisége alól felmentésre javasolja. (Pl. Hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van és emiatt a testnevelés órák egyes gyakorlatait nem végezheti.) A gyerek az iskolai testnevelő tanár irányításával, legtöbbször az iskolai testnevelés óra keretén belül vesz részt a foglalkozáson, ahol a kontraindikált gyakorlatokat nem végzi. (De történhet kiscsoportos foglalkozásban is, testnevelés órán kívül is, maximum 20 fő.) A külön órakeretben szervezett könnyített testnevelési órákra lehetőleg a párhuzamos (A-B-C) osztályok tanulóit kell beosztani. Ha a párhuzamos osztályok könnyített testnevelésre beosztott tanulóiból a maximális létszám (20 fő) nem biztosítható, a csoportba magasabb osztályok tanulóit is be lehet vonni. (pl. 9-10. osztály, illetőleg 11-12. osztály.) Ha külön csoport az alacsony létszám miatt nem szervezhető, akkor az iskola összes könnyített csoportba sorolt tanulóinak kell egy csoportot alkotni. Heti óraszáma azonos a nevelési-oktatási intézmény óratervében meghatározott testnevelési órák számával. Osztályzatot a testnevelő tanárától kap. A könnyített testnevelésre utalt tanuló köteles részt venni a tanórán és mindazokat a tanórai feladatokat meg kell oldania, amelyek nem ellenjavalltak és amelyek egészségi állapota szerint könnyítéssel megoldhatók. Az engedélyezett mozgások terhelését – az orvosi vélemény alapján – a testnevelő tanár állapítja meg és ellenőrzi. A könnyített testnevelésben részt vevő egészségének helyreállása után orvosi vélemény alapján, a testnevelő tanár engedélyével ismét részt vehet az általános testnevelési órán. A könnyített testnevelésben résztvevő gyermekek rehabilitációs ideje rövidebb, mint a gyógytestnevelésben résztvevőké.

 

II/a alkategória: egyidejű iskolai és gyógytestnevelési foglalkozás

Az iskolai testnevelés órán és a gyógytestnevelési foglalkozáson is részt vesznek. Ezeknek a tanulóknak nem súlyos a diagnózisuk, de szükségük van a gyógytestnevelő tanár által vezetett rehabilitációs gyakorlatokra. Emellett részt vehetnek az iskolai testnevelés órákon is, a szakorvos és gyógytestnevelő tanár által meghatározott bizonyos gyakorlatok alóli felmentéssel. Az osztályozás az iskolában történik, de gyógytestnevelés órán is kap jegyet, amit beszámítanak az eredményébe.

 

II/b alkategória: gyógytestnevelés

Ezek a tanulók súlyosabb elváltozásban szenvednek és kizárólag a szakos tanárok által vezetett foglalkozásokon vehetnek részt. Osztályzatot csak a gyógytestnevelésen kapnak. Az iskolai testnevelés órán nem vesznek részt, nekik külön órakeretben kell megszervezni a foglalkozást 8-16 fős csoportokban figyelembe véve korát, nemét, betegségtípusát. (8 fő belgyógyászati – 16 fő ortopédia csoportnál.) Több intézmény tanulóiból összevontan is megszervezhetőek a foglalkozások. A gyógytestnevelésre utalt tanulók nem kötelesek a testnevelés órán tartózkodni, ha az óra a tanítási idő első vagy utolsó órájára esik. A testnevelés órák alatt a tartózkodási helyüket az intézmény vezetője jelöli ki. Ahol a feltételek adottak, ott a gyógyúszást is be kell vezetni. (3 órából 1 uszodai foglalkozás megszervezése kötelező.) Célja az orvosi diagnózis alapján besorolt diákok testnevelési eszközökkel való foglalkoztatása, megállapított és ellenőrzött terhelés biztosítása annak érdekében, hogy a tanuló minél előbb részt vehessen az egészségesek testnevelési óráin. Csak azokat a speciális testgyakorlatokat, mozgásformákat végezheti a gyógytestnevelő irányítása mellett, amelyek betegségtípusának megfelel és elősegíti a gyógyulását. Az egészségi állapotbeli változásokat pedig a jogszabályi előírásnak megfelelően időszakonként, szakorvos ellenőrzi. Míg a könnyített testnevelésben résztvevők hamar visszatérnek a normál testneveléshez, addig a gyógytestnevelésben részesülők több évig is ebben a formában vesznek részt a gyógyulásukért folytatott munkában.

 

II/c alkategória: 1-3 fős kiscsoportos foglalkoztatás

A tanulók állapota, optimális terhelhetősége indokolja a gondosabb odafigyelést.

 

A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a testnevelés speciális területe, melynek célja a kóros elváltozások megakadályozása, a kialakult betegségek megállítása és megszüntetése, az egészségi állapot helyreállítása. A testi képességek és a mozgás fejlesztésével, a sportolási igény felkeltésével, a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával, a gyógytestnevelés sajátos módszereinek alkalmazásával el kell érni, hogy a gyógytestnevelésre szorulók felzárkózhassanak egészséges társaikhoz.

 

III. kategória: testnevelés alól ideiglenesen vagy állandóan felmentettek (gyógytorna)

Ebbe a kategóriába utalt gyerekek gyógytornász irányítása mellett dolgoznak, legtöbbször egyéni kezelés útján. Az iskolai testnevelés óra alól felmentést kapnak. Ez a besorolás a legközelebbi iskolaorvosi vizsgálatig érvényes.

 

A gyógytestnevelő tanár segédeszközei:

Tanterv, tanmenet, óravázlat

Gyógytestnevelési tanterv:

A gyógytestnevelő tanár munkájának alapvető dokumentuma, legfontosabb irányító eszköze. Diagnózis-csoportonként meghatározza az iskolai gyógytestnevelés célját, követelményét és feladatait. Nem írja le részletesen a megtanítandó mozgásanyagot, hanem feladatokat fogalmaz meg. Megadja a heti óraszámot. Osztályonként nem tesz különbséget. (1-4., 5-8., 9-12.)

 

Tanmenet:

A tantervben szereplő tananyag adott körülményekre való adaptálása. A tanár egész éves munkájának programja, munkaterve. Meghatározza a tananyag sorrendjét, az egyes anyagrészekre fordított óraszámot.

A gyógytestnevelési tanmenet illeszkedik a normál testnevelési tantervhez. Így átjárható, de a gyógyítási folyamatra adaptálódik. Tervezhető-e a gyógyítási folyamat? Az oktatási és nevelési program tervezhető, a gyógyítási folyamat kevésbé. Egyes mozgásminták tervezhetőek, mások csak körülírhatók. A várt fejlődés bekövetkezését csak a tapasztalatok alapján határozhatjuk meg. A tanmenet menetközben is változtatható az előrehaladás alapján.

Gyógytestnevelési tanmenet készítése:

Előmunkálatok

Felmérés, adatgyűjtés

A tanítási anyag kiválasztása

A kiválasztott tananyag felbontása, elrendezése

 

Előmunkálatok:

Tanulócsoport kialakítása:

azonos, vagy hasonló diagnózisú tanulók legyenek egy csoportban,

külön foglalkoztatni az általános alsó, felső és középiskolás tanulókat, külön a fiúkat és lányokat,

azonos előképzettségűek és terhelhetőségüek legyenek együtt,

helyi adottságok (tanulók elfoglaltsága, iskolai feltételek)

 

Órarend, óraszám

ne legyen dupla óra (ha megoldható)

igazodjon az iskolai órarendhez

meg kell határozni a szabadban, uszodában, teremben végzett foglakozások számát

 

Felmérés, adatgyűjtés:

Az anyagi – tárgyi feltételek számbavétele (a tornaterem felszereltsége, szerek száma, minősége, a szabadban tartott órák lehetősége, uszoda, egészségi állapot ellenőrzésére szolgáló eszközök, vérnyomásmérő, mérleg, stb.)

A tanulók állapotának, előképzettségének megállapítása (csoportok életkora, neme, létszáma, mozgáskultúrája, a tanulók összetétele a deformitás és belgyógyászati eltérések szempontjából, tanórán kívüli sportolási lehetőség, orvosi ellenőrzés lehetősége)

 

A tanítási anyag kiválasztása:

Homogén diagnózisú csoport esetén a tantervből kivesszük a deformitásnak, vagy betegségnek megfelelő mozgásanyagot. Heterogén csoport esetén vigyázni kell, hogy olyan feladatot válasszunk, amelyek egyik betegségre sem kontraindikált.

 

A tananyag felbontása, elrendezése:

Felbontás: a tantervi anyag konkrét gyakorlatokra történő bontása.

Elrendezés: a felbontással kapott gyakorlatgyűjteményt időrendi, logikai sorrendbe való elrendezése. Mindig a tervezett tananyag időigényessége határozza meg a feldolgozásra szánt óraszámot.

 

A tanmenet követelményei:

Formájára nézve nincs megkötöttség, de áttekinthető legyen.

A tanítási anyagot pontosan rögzítse.

A terhelés mértékéről tájékoztatást adjon.

Tartalmazza az egyéni / házi feladat gyakorlatokat.

Tájékoztasson a tornatermen kívüli foglalkozásokról is.

 

A gyógytestnevelési óratípusok:

Speciális terápiás hatású óra

Speciális edző jellegű óra

Általános kondicionáló óra

Sport-típusú óra (szánkózás, síelés, turisztika)

Játék jellegű óra

Vegyes típusú óra

 

A gyógytestnevelési óra szerkezete:

Bevezető rész (ideje: 12-15’)

Fő rész (ideje: 24-28’)

Befejező rész (ideje: 4-6’)

 

Bevezető rész

Nevelési szempontból szervezési feladatok (öltöző rendje, öltözés, jelenléti ív, sorakozás, fő feladatok ismertetése)

Élettani szempontból bemelegítés (a szervezet ráhangolása a nagyobb terheléshez) és speciális előkészítés a fő rész feladatainak eredményes végrehajtásához.

Pszichológiai szempontból motiválás.

 

Fő rész

Az óra típusának és céljának megfelelő feladatok megvalósítása a fő részben történik a diagnózisoknak megfelelő sajátos jelleggel.

A szervezetet nagyobb mértékben a fő részben terheljük.

A korrekciós gyakorlatokat (figyelmet igényel) a fő rész elején végeztetjük.

Az egyéni feladatok végzése is itt történik.

Ebben a részben végeztetjük a játékot.

 

Befejező rész

A szervezet lecsillapítása

A tanulók munkájának értékelése

Pulzus-, vérnyomásmérés.

Házi feladatok

 

Gyógytestnevelési óra vázlata:

Az óra feladatinak, anyagának, felépítésének és módszereinek leírása. Lehet rövid és részletes. A részletes óravázlat tartalmazza:

- az óra megtartásának helyét, idejét,

- a csoport számát, nemét,

- az óra fő feladatát, a szükséges eszközöket,

- az anyagfeldolgozás módszerét,

- a ráfordítható időt.

 

Egyéni feladatok

Egyénre szabott gyakorlatok, gyakorlatsorok. Célja, hogy az elváltozást a sajátos eltérések figyelembevételével specifikusan és hatékonyan javítsa. Max. 5-6 gyakorlat legyen egy órán és ne hosszabb 8-10 percnél, feleljen meg a fokozatosság elvének, újabb gyakorlatoknál vegyük figyelembe a tanuló állapotának változását. Ügyeljünk az egymásra-épülésre és a pontos végrehajtásra.

 

Házi feladatok

Csak a naponta végzett rendszeres gyakorlás vezet eredményhez! (15-20’)

A felépítése hasonló, mint a gyógytestnevelés óra szerkezetének: bemelegítés, speciális feladatok és a szervezet lecsillapítása.

Olyan feladatokat adjunk, amelyek otthon elvégezhetők és már az órán végeztek, tehát már ismert gyakorlat.

A leírás rajzírással és szöveggel történjen, érthető és áttekinthető legyen.

Ha lehet szabad levegőn, nyitott ablak mellett végezzék a gyakorlást.

 

 

A legjelentősebb gyógytestneveléssel foglalkozó szakkönyvek:

Gárdos Magda: Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatanyaga 1976.

Gárdos-Dr. Mónus: Gyógytestnevelés 1982.

Csider Tibor: Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatai és mozgáselemzése MTE. Bp. 1992

Dr. Tóth János: Játékos lábtorna és tartásjavító torna 1988.

Szerkesztette: Gárdos Magda: Iskolai gyógytestnevelés 1989.

Dr. Bacsó Lajos – Dr Bencze Sándorné-Szászné Szikszai Ilona: Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. Szarvaspress BT. 2000 Szarvas.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2045 Törökbálint

(Nagy Margit, 2011.02.11 08:48)

Kölcsönadott könyvemet nem kaptam vissza, ezért szeretnék újat vásárolni.
Hol kaphatom meg Dr. Bacsó Lajos - Dr. Bencze Sándorné - Szászné Sziklai Ilona: Új lehetőségek a gyógytestnevelésben c. könyvét?