Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Skoliozis

2010.11.27

Skoliosis

 

A gerinc frontális síkban bekövetkezett elhajlása. A gerincen 1 vagy több görbület mutatható ki. A görbületben résztvevő csigolyák torziója következtében a konvexitás oldalán hátul bordapúp, illetve az ágyéki szakaszon elődomborodás alakul ki. A deformitáshoz kyphosis is társulhat. Ebben az esetben kyphoscoliosisról beszlünk. Fokozott lordosis is előfordulhat.

Általában 2 nagy csoportban osztható: 1.) ismeretlen és 2) ismert etiológiájú scoliosis

  1. ismeretlen etiológiájú scoliosis:

    1. funkcionális scoliosis és b) strukturális (idiopátiás-habituális)

a) funkcionális scoliosis általában 10-12 éves lányoknál fordul elő. A csigolyákon torziót nem okoz. A görbület akaratlagosan korrigálható, fekvőhelyzetben vagy előrehajláskor eltűnik. Az ilyen jellegű scoliosis nem alakul át strukturális scoliosissá és bordapúp sem fejlődik ki. Ha rögzül a görbület, akkor súlyos panaszokhoz vezethet.

b) A scoliosisok 70-80%-a strukturális scoliosis.

Attól függően, hogy mikor alakul ki megkülönböztetünk:

- infantilis (3 éves kor alatt)

- juvenilis (3-10 év között)

- adolescent (10 éves kortól a csontosodás befejezéséig)

A gerinc aktívan teljesen nem korrigálható. Kóroka nem ismert, gondolnak hormonális és fehérjeháztartási anyagcserezavarra. Minél korábban jelentkezik, annál nagyobb eltorzulást okozhat.

A súlyosságtól függően a csigolyatestek különböző formájúak, a konvex oldalon kiszélesedett, a konkáv oldalon elkeskenyedett. A csigolyák torziója következtében a processus transversusok (csigolyák harántnyúlványai) a konvex oldalon haránt irányból egyre inkább szagittális irány felé fordulnak, és proc. articularisok (izületi nyúlványok) a kóros helyzetnek megfelelően deformálódnak. A görbület helyét figyelembe véve 5 tipust különböztetünk meg.

  1. primer jobbra konvex háti scoliosis

Leggyakoribb és legrosszabb prognozisú scoliosis. 6-12 éves kor között kezdődik. Minél fiatalabb korban kezdődik, annál rosszabb a prognózisa. Már rövid idő alatt nagy görbületet okoz. Rendszerint 6 csigolyára terjed ki. A D6 - D 11-12 között. A nyak-váll vonal nem szimmetrikus, a konvex oldalon magasabban áll. A konkáv oldalon a törzs-kar háromszög mélyebb és a csipőlapát jobban kiemelkedik. A konvex oldalon hátul, a konkáv oldalon elől bordapúp látható. Gyors progresszióra hajlamos.

  1. jobbra convex háti-ágyéki scoliosis

A 6-7. háti, illetve az 1-2. ágyéki csigolya között jobbra konvex scoliosis, amely 8-9 csigolyára terjed ki. A legnagyobb domborulat 10-11. háti csigolya magasságában van. Általában 12-13 éves korban kezdődik. Torzió deformitást rendszerint nem okoz, jobb a prognózisa, mint a primer jobbra konvex háti scoliosisé.

  1. Jobbra convex háti – balra convex ágyéki scoliosis

A 4. háti és a 4. ágyéki csigolya között elhelyezkedő görbület jobbra domború, az ágyéki szakaszon balra domború. A két görbület kiterjedése és szöge is általában azonos. A dorzális görbület csúcsa a 6-8. háti csigolyánál, a lumbális csúcs az 1. ágyéki csigolya magasságában helyezkedik el. A váll a dorsális domborulat felé magasabb, a törzs-kar háromszög a konkáv szakaszon nagyobb. 12 éves kor körül jelentkezik. Prognózisa jobb, mint a jobbra convex háti scoliosisnak, mert a háti görbületet a mobilis ágyéki jól kompenzálja.

  1. Primer balra vagy jobbra konvex lumbális scoliosis

Az idiopátiás scoliosis típusok közül ez a legjobb indulatú. Általában 5-6 csigolyát foglal magában, a 11. háti és a 3-4. ágyéki csigolya között. A görbület csúcsa rendszerint az 1. vagy a 2. ágyéki csigolyánál van. Általában 13 éves kor körül kezdődik. Nagy deformitást akkor sem okoz, ha fiatalabb korban jelentkezik. Gyakoriság szempontjából a primer jobbra konvex scoliosis után következik.

  1. Nyaki scoliosis

A nyaki gerinc mobilitása miatt nagyobb deformitást rendszerint nem okoz.

 

A idiopátiás-strukturális scoliosis csak ritkán áll egy C-alakú görbületből. Gyakoribb a két ellenkező irányú S-alakú görbület. A főgörbületet alul és felül egy-egy ellenkező irányú ún. másodlagos görbület kompenzálja. A főgörbület kis ívű, éles hajlású, a deformitások a legkifejezettebbek, a másodlagos görbületek hosszabbak és laposabb ívűek. A hármas görbület akkor tekinthető kompenzáltnak, ha a mellékgörbületek szögeinek összege lényegében azonos a főgörbület szögével.

 

Röntgenfelvétel szükséges. A görbület mértékét Cobb fokokban fejezzük ki. Az alsó és felső végcsigolyák zárólemezével párhuzamos vonalra 1-1 merőlegest húzunk és ezek kiegészítő szöge adja a görbület mértékét. Azt a csigolyát nevezzük végcsigolyának, amelynek zárólemeze a szomszédos csigolya zárólemezével párhuzamos. A Cobb szög nagysága alapján 7 csoportba soroljuk a scoliosis súlyosságát:

  1. csoport 0-20 Cobb

  2. csoport 21-30 Cobb

  3. csoport 31-50 Cobb

  4. csoport 51-75 Cobb

  5. csoport 76-100 Cobb

  6. csoport 101-125 Cobb

  7. csoport 126 fok felett.

A 60-70-os görbület már általában komoly mellkasfunkciós problémát is okoz.

  1. Ismert etiológiájú scoliosis

- veleszületett scoliosis

A gerinc bármely szakaszán előfordulhat. A csigolya veleszületett rendellenessége. A csigolya egyik fele porcos marad, a másikban a csontosodás zavartalan. Eleinte kocka alakja van a csigolyának, amelyből nyomás hatására válik ékcsigolya.

- bénulás okozta scoliosis (Sc. Paralytica)

Az izomzat bénulása játszik szerepet. Az izomegyensúly megbomlik. Az antagonista izmok zsugorodása a gerinc oldalirányú elcsavarodásos elhajlásához vezet. A bénulástól függően alakulnak ki a görbületek. Gyorsan alakul ki és súlyos görbületet eredményez. Jellemző, hogy fekvéskor a görbület megszűnik. A Sabin-féle oltó anyag bevezetése óta alig fordul elő.

- Rachitis okozta scoliosis (Sc. Rachitica) (Angol-kór, D-vitamin hiánya)

A Rachitis esetén a terhelés hatására a csigolyatestek deformálódnak. A csigolyák összenyomódnak és a törzs megrövidül. A törzs- és a hátizomban súlyos kontraktúrák alakulnak ki. A gerinc már igen fiatal korban merevvé válik.

- Scoliosis statica (statikus sc.)

Az alsó végtagok hosszában különbség van. Állóhelyzetben az egyensúly fenntartása érdekében az ágyéki szakaszon a rövidebb láb oldalán konvex görbület alakul ki. A hosszkülönbség korrigálásával a scoliózis megszüntethető. Elhanyagolt esetben irreverzibilissé válik.

 

Az oldalirányú gerincelváltozások lényegesen nehezebb feladatot jelentenek a javítás és gyógyítás szempontjából, mint a nyílirányú görbületek (kifózis, lordózis, lapos hát). Skoliózis esetén a csigolyák maguk görbültek, torzultak, legerősebben a csigolyagörbület csúcsán. A normál formájú csigolya ék alakúvá válik, a csigolyaív deformálódik, az izületi fej és felszín formája és helyzete megváltozik. Az elváltozott csigolyák, azok egymáshoz és a törzshöz viszonyított helyzetük, valamint ezzel összefüggésben a funkciójuk erőteljesen eltérnek a normálistól. Ehhez járul hozzá, hogy nem csak oldal irányban hajlik el, de hosszanti tengely körül is csavarodhat (a hajlat konvex részén hátrafelé). Ez még enyhébb esetben is látható előrehajlásnál. (bordapúp) A tengely körüli elfordulás a mellkast is magával húzza, keresztmetszete nem ovális, a szegycsont és ferde vonalban helyezkedik el. Súlyos esetben a konvex oldalon a bordaív olyan erőteljesen hajlott, hogy a tüdő ebben a mellkasrészben beszűkül, esetenként a szív is áttolódhat a másik oldal felé. A belső szervek helyzete és funkciója olyan értékben megváltozhat, hogy az kihathat az egyén egész életére. A csavarodás a szalagok megnyúlását, illetve megrövidülését eredményezheti. A skoliosis esetén az izomállapot leírása azért nem egyszerű, mert hátizomzat másképp működik, mint a végtagok izmai. A gerincoszlopon az izmok többféle csonton tapadnak és több ponton történik a beidegzésük. Szerkezetük összetett és rétegezett felépítésű. Skoliosis esetén az izmok nem teljes hosszúságukban térnek el a normálistól, hanem elváltozásuk alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez, mégpedig csigolyáról-csigolyára, finoman rétegződve. A skoliosis általában nem egyfajta görbületet alkot, hanem az elsődleges görbület alatt és felett ellengörbületek alakulnak. Ha totálskoliosis esetén egyetlen ívű görbület alakulna ki, akkor az izmok helyzetét lényegesen egyszerűbb lenne meghatározni. Ilyen esetben a hosszú, mélyhátizmok a görbület konkáv oldalán zsugorodnak, a konvex oldalon pedig túlnyújtottak. Több görbület esetén a hosszú hátizom a görbületnek megfelelően balra-jobbra csavarodva alkalmazkodik. Az izmok egy része képes a munkavégzésre, a másik része nyugalomra kényszerül. A felületes hátizmok elváltozásai még súlyosabb esetben is csekély, alig van különbség a két oldal között. A mélyen fekvő hátizmok esetén azonban nem egyszerű a helyzet. Nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy a konvex oldalon gyengék, ezeket erősíteni kell, a konkáv oldalon rövidülnek, ezeket nyújtani kell, mert a megbomlott funkció bonyolultabb. Minden skoliotikus eset egyéni. A hosszú hátizomnál, amely egyenes lefutású általában elmondhatjuk, hogy a konkáv oldalon megrövidülve húrként feszül a hajlat ívében. A konvex oldalon az izmok nem képesek egyenes irányban húzó hatást kifejteni ezért kifelé tolódnak el. Általában az a tapasztalat, hogy a mélyen fekvő izomzat gyöngébb az egészségesnél, de nem mindenkor felel meg az izom gyengesége az elváltozás fokának. Súlyos deformitásnál is találunk jó izomzatot és fordítva.

A rossz szokások szerepet játszhatnak a deformitás kialakulásában, ill. rosszabbodásában. Pl. táskahordás félvállon, vagy egyik kézben, vagy egyik oldali csípőn, helytelen alváshelyzet, szemészeti elváltozások miatti ferde tartás, féloldalas hangszerhordás, vagy aszimmetrikus sport, mint a vívás.

A skoliosis kialakulása és esetleges rosszabbodása szempontjából 3 életkornak van nagy jelentősége:

    • a felülés és felállás kora ½ éves kortól 1 éves korig,

    • a második fogzás idején 7 éves kor körül,

    • a pubertás kor.

Felnőtt korban a terhesség idején és a változás (klimax) éveiben alakulhat ki skoliosis.

Nem szabad korán felültetni a csecsemőt. Karon hordani, idő előtt járatni. A legjobban hasonfekvésben erősödik a hátizomzat. Minél hosszabb ideig kúszik-mászik annál jobb a helyezet a gerincet és a hátizomzatot illetően. Fontos a megfelelő iskolapad, a háton viselhető táska, a megfelelő mozgás mennyiség. A korai úszásnak. (5-7 éves kortól tanul meg helyesen úszni, de a vízben történő mozgás is nagyon hasznos.) De a megfelelő étkezés, pihenés, alvás szintén befolyásoló tényező. Azt a mozgást, amit a gyermek az adott fejlődési korban nem kap meg, azt később már nem tudja pótolni. (Mozgás deficitről beszélünk ilyen esetben.) Ezért sajnálatos az a tény, hogy alsó osztályokban a testnevelést nem szakos tanárok tartják, hanem tanító nénik, akik sokszor a testnevelésre szánt igen kevés óraszámot is más tantárgy gyakorlására használják fel. Fontos a szülő odafigyelése gyermekének egészséges fejlődésére. Ez figyelhető meg, abban is, hogy a korán megtanult sport mozgások természetesen adaptálódnak a gyermekek mozgáskultúrájába. Félelem és természetes módon hajtják azokat végbe. (mászás, futás, labdakezelés, biciklizés, stb.)

 

A gyógyító mozgás nem mindig hoz javulást a legprecízebb odafigyelés esetén sem a gerincferdült gyerekek esetében. De ha már a romlást meg tudjuk akadályozni, már az is sikernek könyvelhető el.

A skoliosis akadályozza az izmok normális feszítését és lazítását. A skoliosisos gyerek számára a pihenő tartás a skoliotikus tartás, amely fokozza a deformitást. Az egyenes tartás – ülés, állás, járás – nagy és állandó izommunkát kíván, mert a törzset a megzavart egyensúlyi helyzete ellenére is az egyensúlyban kell tartani. A megfeszült, megrövidült, és helyenként megnyúlt izomzat következménye az elfáradás és fájdalom. Első feladat tehát a gyenge izomzat megerősítése. A gerinc elváltozáson kívül azonban, a keringés javítása, a vitálkapacitás növelése, az általános kondicionáló képesség fejlesztése szintén feladata a gimnasztikának. A jó közérzethez hozzájárul, hogy az izomzat erősödésével csökken a fáradtság. A gyereket bele kell vonni a tudatos munkába. Tudnia kell, hogy milyen elváltozása van, melyek azok a gyakorlatok, amelyek segítik a korrigálást és mely gyakorlatokat, testtartást kell kerülnie. Nagy segítség a tükör, ahol vizuálisan kontrolálhatja magát. Ki kell épülnie a szimmetria-érzékelésnek, a szimmetria tartás érzete. Az állandó javítás elengedhetetlen a tanár részéről. A gyógytestnevelés önmagában nem elég, otthon is dolgoznia kell a tanítványnak, ez pedig tudatosságot igényel tőlük. A legjobb, ha otthon is tükör előtt tud dolgozni, mert akkor rögtön biztosítva van az önellenőrzés. Tanácsokat adhatunk, hogy milyen helyzetben feküdjenek, nézzék a TV-t, milyen hangszert válasszanak, vagy ne válasszanak zenetanulás esetén, milyen sportág segíti, melyik ronthatja az állapotukat.

 

Lumbális skoliózisnál jó eredménnyel jár az izmok erősítése, mert a sacrospinális izom meg tudja akadályozni a dorzális ellengörbület kifejlődését. A lumbális szakasz helyzete eredményesebben befolyásolható, mint a dorzális szakaszé. Itt nincsenek bordák, tehát elmarad a skoliózis egyik súlyos velejáró elváltozása a bordadapúp. A medence rendellenes dőlési helyzetének (előre, hátra- vagy oldalt billentés) szabályozásával jelentősen javulhat, meg is szűnhet az ágyéki görbület. A javasolt mozgásfeladatok közül a kúszógyakorlatok hatásosak. Térdelőtámaszban a törzs alátámasztása 2 helyen történik és így lazább izületek mellett hatásosabban kivitelezhetők a mobilizáló gyakorlatok. Azokon a területeken iktassuk be ezeket a feladatokat, ahol leginkább nyilvánvaló a zsugorodás, mert a az izmok és szalagok komplikált csavarodása miatt váltakozva találunk zsugorodott és túlnyújtott területeket. (A zsugorodott izmok mellett a túlnyújtott izmok és szalagok további nyújtása rontja a javítás lehetőségét.) Ezért is jók a kúszógyakorlatok mert bizonyos szakaszra korlátozhatjuk a feladatok végzését. A magas kúszásoknál a gerinc a lumbális szakaszon hajlik, a mély kúszásoknál a dorzális szakaszon. Mély kúszás esetén az ágyéki rész domborodik és így oldalhajlást nem végezhet. Ha karmozgásokat beiktatunk és a vállövet is fordítjuk, akkor fokozódik a gerinc felső szakaszának oldalhajlása. A térdelőtámaszból kiinduló mozgásnál, ha ellenkező láb és kéz egyszerre lép, minden lépésnél egyszerű ívben hajlik oldalra a gerinc. Ha azonos oldali lábbal és kézzel egyszerre lép, akkor S alakban hajlik. Ennek alapján a mozgásfeladatokat az elváltozásnak megfelelően alkalmazhatjuk. A mobilizálás mellett erősíteni kell hátizomzatot.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.